Ötmilliárd dollárt fizet a Microsoft a Nokiáért
Felvásárolja a Microsoft a Nokia készülék-üzletágát – jelentette be a két vállalat. A Microsoft 3,79 milliárd euróért vásárolja meg a céget, valamint további 1,65 milliárd eurót fizet a szabadalmakért. A tranzakciót magyar idő szerint ma hajnalban jelentették be, s bár nem volt teljesen váratlan, az adásvétel mégis meglepte a piacot.
A most bejelentett felvásárlás egyébként a távozását a napokban bejelentő Steve Ballmer vezérigazgató szerint is merész lépés. – Egy merész lépést tettünk a jövőbe – egy win-win szituáció az alkalmazottak, a részvényesek és a vásárlók számára is – mondta, ám igyekezett megnyugtatni a HTC, a Samsung és a Huawei vezetőit is, mondván, a partneri viszony a cégeik között továbbra is megmarad, melynek keretében a cégek használják a Windows rendszert.
A Microsoft nem az egész Nokiát, csak annak egy fontos divízióját veszi meg, méghozzá azt, amely "készülékek és szolgáltatások" néven tavaly a finn óriás bevételeinek felét adta. A tranzakciót követően a Nokia 32 ezer dolgozója kerül a Microsoft-alkalmazottak közé.
A bejelentés mindenesetre logikus következménye a két cég között eddig lezajlott folyamatoknak, s tárgyalásoknak. A Nokia, miután még 2006–2007 között súlyosan elaludt az okostelefonok fejlesztése terén, pontosabban, piacvezetőként teljesen más irányba indult el, mint a piacra akkor betörő Apple, 2007-ben, amikor a Google vezetésével megalakult egy közös szövetség az Android fejlesztésére, akkor sem tért le a Symbian operációs rendszerrel fémjelzett útról; noha a cég legújabb fejlesztéseit már érték kritikák akkor is.
Amikor az Apple és az Android okostelefon-koncepciójának sikere bebizonyosodott a piacon is, a Nokia még mindig némi hezitálással indult el ezen ez úton, végül az hozta meg az áttörést, hogy stratégiai szövetségre léptek a Microsofttal, amely a világ vezető szoftvergyártójaként egészen 2008-ig nem vett tudomást az okostelefonok térnyeréséről. Végül a két cég között 2011-ben jött létre egy stratégiai megállapodás, azt követően, hogy a Microsoft 2010-ben bemutatta a Windows Phone koncepciót, ám mivel a platform és a modell nem aratott osztatlan sikert a felhasználók körében, a Samsung és az LG, amelyek az első készülékeket gyártották, kihátráltak a rendszer mögül.
A Microsoftnak olyan szövetségesre volt szüksége, amelynek megvannak a mobiltelefonok értékesítéséhez szükséges üzleti csatornái, gyártási tapasztalatai, komoly márkaneve is van, s nyitott is azokra az elvekre, amelyet a redmondiak akkor beharangoztak: ennek lényege az volt, hogy a Microsoft a szoftverfejlesztést nem adja ki a saját kezéből, viszont komoly hardverkövetelményeket ír elő annak érdekében, hogy minden megfelelően működjön, és a minőség megfeleljen az üzleti felhasználók igényeinek. Ennek volt eredménye a Nokia Lumia sorozat és a Microsoft–Nokia együttműködés. Nem sokkal ezt követően bejelentették, hogy a Nokia már csak limitált ideig támogatja az általa fejlesztett Symbian platformot. (Ez a limitált idő még ma is tart.)
A Nokia időközben veszteségbe is fordult, ma újra képes nyereséget termelni, de mint cég, komoly strukturális problémákkal küzd, s erős pozícióit a fejlődő piacokon eladott töménytelen mennyiségű, olcsó, de nagy profittartalmú nem okos készüléknek köszönheti. Elemzők szerint a finn cég felvásárlása rontja a Microsoft magas profit marginjait, ugyanakkor – közép- és hosszú távon is – a Microsoftnak szüksége van saját mobildivízióra, amit olcsóbb megvenni, mintsem a nulláról felépíteni.
Úgy tűnik, a redmondiaknak az együttműködés már nem elég, "házon belül" szeretnék tudni a hardvergyártást is. Ez rímel az Apple stratégiájára, amely a hardvergyártás mellett sokkal fontosabb tevékenységként felerészt maga végzi a szoftverfejlesztést és szigorúan kontrollálja az alkalmazásfejlesztést is. Ennek köszönhetően egyedi felhasználói élményt tudnak nyújtani, ám pont mostanában jut el a verseny oda, hogy az elemzők a legújabb Android rendszert immár felhasználói élményben is egy szinten emlegetik az Apple iOS oprendszerével. Pont az alkalmazásfejlesztők fogalmazzák meg azt a kritikát, hogy rugalmatlan az alkalmazások jóváhagyása, ezért akadályozza annak az üzleti szegmensnek a fejlődését, ami az alkalmazásokra épül.
Ebben a szituációban, kvázi az iOS–Android versenyt figyelve léphet okosat, vagy akár stratégiailag elhibázottat is a Microsoft, immár a Nokiát a berkein belül tudva. A jó döntésekre szükség van, mert az eddigi, a partnerségben végrehajtott erőfeszítések nem hozták meg a várt sikert: a Nokia a második negyedévben 7,4 millió Lumia-telefont értékesített, ami 32 százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest, ugyanakkor nagyon kis része, alig több, mint három százaléka a 225 milliós globális értékesítésnek.
