Ötéves mélyponton az amerikai munkanélküliség
A nagy nekilódulásra utaló harmadik negyedévi GDP-adattal együtt a friss munkapiaci fejlemény csak felerősíti a találgatásokat, hogy a jegybank (Fed) vajon vár-e márciusig a mennyiségi könnyítési program szűkítésével. A kedvező képet árnyalja azért, hogy az októberi kormánybezárás során munkanélküliként számon tartott emberek a politikai válság elülte után visszatértek a munkahelyükre.
S míg októberben 7,3 százalékra emelkedett a bezárás miatt a ráta, addig novemberben csökkent, igaz, a vártnál nagyobb mértékben. Ám ezzel együtt szinte az összes adat meghaladta a várakozásokat. Az elemzők 180-185 ezer új munkahely keletkezésére számítottak a múlt hónapban. Így viszont jó esély van rá, hogy 2005 óta a teremtett állások számát tekintve a legjobb évét zárja a munkapiac, mert az év első tizenegy hónapjában havi átlagban több mint 186 ezer munkahely jött létre, s erre nem volt példa nyolc éve. Augusztus óta a havi átlag 204 ezerre emelkedett.
A novemberi helyzetet elemző jelentésében a munkaügyi minisztérium kiemelte: kifejezetten jól fizető állásokban tudtak elhelyezkedni az amerikaiak, elsősorban a feldolgozóiparban és az építőiparban. Ez alátámasztja a jegybank által e héten közzétett Bézs Könyv alapvető megállapítását, hogy az iparban, a technológiai ágazatokban és a lakásépítési szektorban bővült a foglalkoztatás, amelynek általános szintje is emelkedett, 63 százalékra, s elmozdult az októberi több mint harmincéves mélypontról.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium egy nappal korábban hozta nyilvánosságra a harmadik negyedévi felülvizsgált GDP-adatot, amely azt jelezte, hogy a nemzeti össztermék ebben az időszakban az előzetes 2,8 százalékos becslést lepipálva 3,6 százalékkal bővült éves szinten. Ebben azonban főszerepet játszott a készletfelhalmozás, miközben a háztartási fogyasztás visszafogott maradt. A fogyasztói hangulatváltozást követő michigani index is esett. S miközben az amerikaiak vásárolnak például autót, óvatosabbak egyéb téren. November végén, a hálaadás ünnepének másnapján, a karácsonyi vásárlási szezon hagyományos kezdőnapján is a várakozást alulmúlóan költekeztek az amerikaiak.
Az utóbbi napokban közzétett adatok – immár a negyedik negyedévi folyamatokra utalva – továbbra is vegyes képet mutatnak. A feldolgozóipari indexek és az export mutatói is javultak, de a fogyasztói hangulat nem.
A piacokon az utóbbi napokban ismét azt találgatják, vajon mikor lép a Fed, s mikor dönt úgy, hogy a havi 85 milliárd dollárra rugó értékpapír-vásárlási programját mérsékli. Az éves eredmények elkönyvelése miatt a december egyébként is hozhat nagy ingadozásokat a tőzsdéken, ám most a jegybanki politika megítélése is nehezíti a helyzetet.
A Fed célja az, hogy a hosszú távú kamatokat alacsonyan tartsa a gazdaság élénkítésére, ám a havi összegek csökkentését övező bizonytalanság így is nyomja felfelé az üzleti kamatokat. Az állampapírok hozama is megugrott, miközben a jelzálog-hitelezéssel foglalkozó cégek elbocsátásokra kényszerültek, mert az emelkedő kamatok miatt kevesebben ütemezik át adósságukat.
A jegybanki döntést a piac és az elemzői tábor is eléggé egyértelműen szeptemberre várta, de akkor a Fed vezetősége nem hozott döntést, azzal érvelve, hogy a fellendülés megerősödéséről még több megnyugtató adatot szeretne kapni. Ezt megelőzően, még a nyár elején, amikor felmerült az eshetősége annak, hogy az amerikai jegybank fokozatosan kihátrál a mennyiségi lazításból, a feltörekvő piacokon nagy zűrzavar támadt, árfolyamok gyengültek, hozamok emelkedtek, és a tőkemozgás iránya is megváltozott, az Egyesült Államok javára. Novemberben az elemzők zöme úgy vélte, a Fed márciusig kivár, most viszont néhányan már nem zárják ki, hogy a december 17-én kezdődő kétnapos ülésen a nyíltpiaci bizottság mégis lenyes valamennyit a havi 85 milliárd dollárból.
A foglalkoztatási adat megismerése után az európai tőzsdeindexek emelkedni kezdtek, a dollár erősödött az euróval szemben, az amerikai tízéves kötvények hozama is felfelé kapaszkodott, miközben az arany ára esett, mert a kincsképző eszközt a jegybanki ösztönzés esetleges inflációs hatásainak kivédésére is vásárolták befektetők. De ha a Fed felhagy a pénzteremtéssel, akkor az aranyra sincs szükség.
Az amerikai tőzsdéken viszont a jó hír is lehet rossz ezekben a napokban, mert a jegybanki program végét is jelezheti. A Dow Jones index november 27-én rekordot döntött 16 ezer pont felett, néhány nappal korábban az S&P 500 is, amely átlépte a 1800 pontot. Azóta viszont lejtmenetbe kapcsolt mindkét index. A munkapiaci adat nyilvánosságra hozatala után – és az utóbbi napokban összegyűjtött veszteségeket követően – nyitó Wall Streeten a Dow Jones nagy emelkedéssel kezdett, az S&P kis esés után váltott növekedésbe.
