Miközben az osztrák anyabank, a Raiffeisen Bank International az utóbbi évek legjobb eredményének örülhetett (legalábbis az adózás előtti nyereség a válság 2008-as elmélyülése óta nem volt olyan magas, mint tavaly), addig a magyar leánynak nincs oka az ünneplésre. A Raiffeisen Bank a 2011-es évet sosem látott mértékű, 97,5 milliárd forint adózás utáni veszteséggel zárta.

A veszteséget elsősorban a devizakölcsönök rögzített árfolyamú végtörlesztése és a sok rossz hitel, nem fizető adós (lakossági és vállalati egyaránt) okozta – mondta sajtótájékoztatóján Heinz Wieder vezérigazgató. A végtörlesztés 31,3 milliárd forint veszteséget okozott, míg a nem teljesítő hitelekre 133 milliárd forint céltartalékot kellett képezni, szemben az egy évvel korábbi 51 milliárddal.

A nem teljesítő hitelek aránya év végén 22 százalékra szaladt fel az egy évvel korábbi 17-ről. Ez kiugróan magas arányt jelent: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint a szektorátlag 2011 végén ennek alig a fele volt. Ráadásul Horváth Krisztina pénzügyi vezérigazgató-helyettes elmondása szerint az átlag (a Raiffeisené) nem takar nagy különbségeket, mind a lakossági, mind a vállalati ügyfeleknél 20 százalék körüli a nem teljesítők aránya.

A hitelüket már legalább 90 napja nem törlesztők magas arányát részben a válság magyarázza, de sokat rontott a statisztikán a végtörlesztés is. Mivel a lehetőséggel a jó, fizetni képes ügyfelek tudtak élni (a Raiffeisennél az arra jogosultak csaknem 29 százaléka, 13 ezer adós végtörlesztett), így távozásukkal az állományon belül megugrott a nem teljesítők aránya. A 22 százalékos arány pedig addig nem is fog érdemben csökkenni, amíg be nem indul a hitelezés (erre még egy idei várni kell), vagy amíg a bank ki nem szórja, le nem építi ezeket az ügyfeleit. 

A devizahiteleseknek kidolgozott idei programokkal, mentőcsomaggal kapcsolatban Heinz Wieder úgy fogalmazott, hogy az elfogadható megoldást jelent úgy a bankok, s köztük a Raiffeisen, mint az ügyfelek számára. Bár a pénzintézeteknek ez is okoz veszteséget, de ez még mindig elfogadhatóbb, mint a végtörlesztés volt, amely miatt a legjobb adósaikat veszítették el. A banknál úgy becsülik, az arra jogosultak 50-60 százaléka élhet az árfolyamgáttal (ez jóval visszafogottabb, mint a Magyar Bankszövetség előrejelzése, amely 75 százalékos részvétellel kalkulál).

A most is rendben fizető devizahitelesek esetében az árfolyamgát a program öt éve alatt 15-20 millió euró (jelenlegi árfolyamon 4,4-5,9 milliárd forint) veszteséget okoz a Raiffeinnek, míg a nem teljesítő ügyfelek esetében a várható veszteséget fedezik a már megképezett céltartalékok, vagyis nem okoznak további mínuszokat.

A válság azonban nem csak a fizetni nem tudó ügyfelek számában, arányában látszik meg, hanem a Raiffeisen egyéb adatain is. A működési bevételek például 19 százalékkal, a 2010-es 118 milliárdról 96 milliárd forintra csökkent. (Utóbbi lényegében a 2007-es szintnek felel meg.) A bank ugyan tavaly is tudott még faragni a költségeiből csaknem öt százalékot, a bevételek ennél nagyobb arányban zsugorodtak, így ez is hozzájárult a veszteséghez.

A magyar Raiffeisen amúgy rutinos fogyókúrázó: 2008 óta 27 százalékot faragott le költségeiből, több hullában, összesen nagyjából ezer főt bocsátott el és fiókhálózatát is optimalizálta. Utóbbi keretében tavaly tíz egységet zártak be, és Heinz Wieder nem zárta ki, hogy idén még sor kerülhet néhány fiók megszüntetésére.

Raiffeisen sajttáj