Az Európai Unió 2014-2020 közötti programjaiból évi 20 milliárd forintot kaphatna a lakosság, 20 milliárdot a kis- és középvállalkozások, 20 milliárdot pedig a közintézményi szektor energiahatékonysági beruházásokra - közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft., a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ), a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete, a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület.

Mindhárom szektor esetében további évi 20-20 milliárdot nyújtanának a szükséges beruházásokhoz részint beruházási bankok (mint az EIB vagy az EBRD), illetve hagyományos kereskedelmi bankok. Így a 7 éves tervezési időszak alatt szektoronként 420 milliárd, mindösszesen pedig 1260 milliárd forint állna a hazai épületállomány felújításának rendelkezésére. Ebből a pénzből évi 40 ezer - hét év alatt 280 ezer - magánlakást lehetne energiahatékonnyá tenni, évente a középületek 4 százaléka újulna meg és a cégek rezsiköltsége évi 3 milliárddal csökkenne.

Más szempontból, így évi 100 milliárd forintnyi rezsiköltséget takaríthat meg az ország, a költségvetés - a felújítások áfabevételei nyomán - évi 70 milliárd forint többlethez jutna és 40 ezer új munkahely jönne létre. Javaslatuk szerint az ügyvitelt egy központi Hazai Hatékonysági Alapon keresztül kellene intézni.

Magyarország még a térségi országok között is utolsó energiahatékonysági mutatói tekintetében. A környező országok közül akár már Romániában vagy Bulgáriában is indultak olyan példamutató energiahatékonysági programok, amelyek Magyarországon egyelőre hiányoznak - hangsúlyozták. A lakossági szektoron belül a legsürgetőbb a családi házak helyzete, de a többi magánlakás esetében is szükséges a cselekvés. Bart István, a MEHI igazgatója kérdésünkre közölte: elképzelésük szerint a felújítani szándékozó tulajdonosoknak egyáltalán nem lenne szüksége önrészre.

Ennek fejében - közölte Vidor Győző, a MÉASZ elnöke - a lakás tulajdonosa vállalná, hogy a felújítás tartalmától függően öt-tíz évig továbbra is normál rezsitarifát fizet. Valójában azonban ennek egy része már a minimális kamatú banki törlesztőrészlet lenne. Ami, ha kifut, onnantól kezdve 50-60 százalékos fogyasztási-, azaz rezsiköltség-csökkentést eredményezne.

Ma a magyar családok jövedelmük átlag 16 százalékát költik energiára, ami Európa-szerte kiemelkedő szám. Eme rendszer révén ez értelemszerűen megfeleződne, vagyis egyszeriben 8 százalékkal több jövedelem maradna a családoknál - szögezte le Bart István.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a pontos konstrukciónak illeszkednie kell a kereskedelmi bankok elképzeléseihez, amelyek önmagában a fenti elképzelések elől egyáltalán nem zárkóznak el. Kérdésünkre Bart István hozzátette: további rezsicsökkentések révén ugyan romlana a megtérülés, ami akár a futamidő meghosszabbodását is eredményezheti. Viszont a rezsicsökkentést mégis fontosnak tartja, hisz ráirányítja az emberek figyelmét az energiaköltségekre és így a takarékosságra.

Kérdésünkre, hogy miként viszonyulnak elképzeléseik a héten a kormány által bemutatandó Nemzeti Épületenergetikai Stratégiához, Vidor Győző leszögezte: a kormány a programban elsősorban műszaki követelményeket szab meg. Az ő javaslatuk főleg arra összpontosít, hogy mindezek megvalósítására meglegyen a pénz is.

75 százalékos rezsicsökkenés szigeteléssel

A nem túl hideg októberben 33,5 ezer forintról 8700 forintra zuhant annak a referenciaként felújított családi háznak a havi gázszámlája, amit Knauf Insulation szigetelt le. Ez a MEHI és a Budapesti Műszaki Egyetem szakmai támogatásával indított program keretében ígért 40 százalékos megtakarítás helyett 75 százalékkal kisebb fogyasztást és így ennyivel kisebb gázszámlát is eredményez - írja a cég. A homlokzathoz 20 centiméteres kőzetgyapot-, míg padlásfödémhez 25 centiméteres üveggyapot-szigetelést használtak.