Az interneten kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratok szerint az akkori Bank Ausztria Creditanstaltnál (BA-CA) és a Raiffeisen Zentralbanknál vezetett egyes számlák hátterét firtatta az Egyesült Államok. A BA-CA állítólag amerikai nyomásra felmondott egy számlát, amelyen amerikai hatóságok szerint Macaón keresztül az észak-koreai vezetéshez köthető pénzmozgás folyt.

Az osztrák pénzügyi felügyelet (FMA) több, a táviratokban szereplő számlakapcsolatról kijelentette, hogy nem talált jogsértésre utaló jelet, illetve leszögezte, hogy nem ismert a számlára befolyt összeg eredete.

Egy 2006-os dokumentumban említett, Makaóból érkezett összegről az FMA annyit állapított meg, hogy Bécsen keresztül az orosz Sberbankhoz folyt be, a forrása azonban nem ismert. Az amerikai hatóságok 2005-ben a makaói Banco Delta Asiánál zároltak egy 25 millió eurós számlát, amelyet Kim Dzsong-il észak-koreai diktátor magánvagyonához tartozóként tartottak számon. Az osztrák hatóság megjegyezte, hogy a BA-CA észak-koreai segélyszervezeteknek szóló átutalásokat is vezet, ennek ellenére Erich Hampel akkori bankelnök ígéretet tett Karl-Heinz Grasser pénzügyminiszternek, hogy megszüntetik az üzleti kapcsolatot.

Az Egyesült Államok érdeklődött az iráni Novin Energynek a Bank Austriánál vezetett számlája iránt is. A számlát Irán Nemzetközi Atomergia-ügynökségnél delegált képviselete nyitotta a cég számára. Washington az iráni atomprogram fedőcégeként tartja számon a vállalatot és 2007-ben mások mellett erre a cégre is alkalmazta az iráni elleni szankciókat. Az osztrák hatóság ezzel szemben közölte, hogy nem találta nyomát jogsértő vagy jogilag kérdésessé tehető tevékenységnek a számlával kapcsolatban.

Washington a Raiffeisen Investment Holdingnak az orosz-ukrán Roszukrenergo (RUE) energiaipari vállalattal fennálló üzleti kapcsolatát is górcső alá vette. Az amerikai hatóságok azt a gyanút fogalmazták meg, hogy a RUE-t Szemjon Mogiljevics maffia-keresztapa pénzmosásra használta. Az FMA ebben az esetben sem talált jogsértést. A Die Presse című lap ugyanakkor megjegyezte, egy kijevi amerikai diplomáciai távirat szerint a RUE-tulajdonos Dimitrij Firtas 2006-ban egy négyszemközti beszélgetésen elismerte, hogy a rendszerváltás utáni időszakban "kényszerből" kapcsolatba került a maffiával és Szemjon Mogiljeviccsel is.

Az osztrák sajtó nem az amerikai hatóságoknak a gyanúsnak tartott számlák utáni érdeklődését találta figyelemfelkeltőnek, hanem azt, hogy az FMA ügyféladatokat adott át az amerikai hatóságoknak. Az FMA a terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelemre hivatkozva közölte, hogy az ilyen típusú információ szokásos az Egyesült Államok és Ausztria között. A bécsi amerikai nagykövetség ugyancsak a két ország közötti együttműködésre hivatkozott.