Pénzkimentésre készülhetnek egyes energiacégek

A rezsicsökkentés ellenére néhány energiatársaság tavaly is nyereséggel zárhatott. A közkeletű iparági vélekedés szerint a magántulajdonú energiacsoportok egyike-másika valóban jelentős osztalék kifizetésére készül, akár a pénzügyi tartalékok terhére is.

Értesülésünk szerint lesznek olyan energiatársaságok, amelyek a rezsicsökkentés ellenére is nyereséggel zárhatják a tavalyi évet. Kedvező eredményre esélyes például az Elmű-Émász, az EDF Démász és a Főgáz. Ismereteink szerint a lakossági szolgáltatókat ellátó állami MVM szintén nyereséggel zárt, mégpedig a tervezett harmincmilliárd forint körüli szinten. Néhány energiacég – például a Tigáz – viszont ismét jelentős veszteséget mutat majd fel. Az E.ON és a GDF Suez már 2012-ben veszteséget jelentett.

Van feszültség az iparágban

Iparági forrásaink megerősítették Giró-Szász András kormányszóvivő feltételezését, miszerint egyes magántulajdonú energiacégek tulajdonosai valóban jelentős osztalék felvételét tervezik, akár az eredménytartalék terhére is.

Bár a tavalyi eredményeket tudakoló megkeresésünkre egyik hazai energiacsoport sem kívánt hivatalosan reagálni, a francia hátterű GDF Sueznél leszögezték: az iparág szabályozott részét kétségkívül veszteségessé tették a rezsivel kapcsolatos törvények. A sorozatos rezsicsökkentések egyértelműen fenntarthatatlanná teszik a lakosságot is magába foglaló egyetemes szolgáltatást – fogalmaztak.

A Tigáz véleménye szerint az efféle szabályozások több kárt okoznak a szektornak, mint amennyi hasznot a költségek és a beruházások csökkentése hozna. Gyengül az üzletág hosszú távú életképessége, és a nemzetközi befektetők hozzáállása is romlik – fejtették ki a kelet-magyarországi központú, olasz tulajdonú gázszolgáltatónál.

Az úgynevezett „nonprofit energiaszolgáltatásról” továbbra sem kívánt senki véleményt formálni. Tény, erre vonatkozólag csupán általános megállapítások hangzottak el. Viszont ezekből annyi bizonyosan leszűrhető, hogy a Fidesz az energiaszolgáltatók jelenleg végzett tevékenységére egy fajta nyereségplafont, netán osztalékfelvételi tilalmat fontolgat. Ennek jelentőségét a Fidesz kellően nagyra tartja: kidolgozatlansága ellenére a lakossági rezsifórumokon is rendszeresen bejelentik. Rogán Antal frakcióvezető szerint egyenesen erről is szavazunk a választások során. Maguk az energiacégek ugyanakkor továbbra is hallgatnak a kérdésben.

Korábban Orbán Viktor kormányfő még csak a lakossági szolgáltatásokat kívánta megtisztítani az általa vélt „extraprofittól”. Azóta már az ipari fogyasztók energiaellátását is idesorolja. A kettő között nagy a különbség. Míg a lakosságot minden energiacég az állam által megszabott tarifán szolgálja ki, addig a cégek szabadáras kiszolgálását több tucat versengő kereskedő végzi. Így a lakossági szektorban könnyebben megvalósíthatónak tűnik egy fajta haszonmentesség, mint számos szabadáras kereskedőre zablát kötni. Ráadásul az energiaszolgáltatók egységes nyilatkozata szerint a lakossági ellátás önmagában évek óta veszteséges, azt a cégek kiszolgálása, illetve az erről számvitelileg teljesen leválasztott hálózatüzemeltetés tartja el.

Iparági körökben hetek óta rebesgetik, hogy egyes energiatársaságok tulajdonosai – eme kormányzati fenyegetések hatására – a tavalyi nyereségek után további osztalékfelvételt terveznek, akár a tartalékok terhére is. Úgy vélik ugyanis, hogy a kormány a jövőben ezt megtilthatja nekik. Értékelések szerint egy ilyen kormányzati lépés sértené a nemzetközi befektetővédelmi egyezményeket. Ám ennek bizonyítására pert kellene indítani. Ez több évig tarthat, ami végig a Fidesz rezsiharcos kommunikációjának táptalajául szolgálhat.

A Főgáz – tisztázatlan jogokkal járó – kisebbségi csomagjának állami felvásárlása óta a külföldi kézben megmaradt vagyonelemek állami felvásárlásáról szóló tárgyalások megrekedtek. Iparági körökben mégis tényként kezelik, hogy – Fidesz-győzelem esetén – az állam átveheti az energiaszolgáltatók lakossági üzletágát. A birtokukban lévő hálózatokat viszont nem adják át csak úgy. (Igaz, a Tigáz kapcsán épp ellentétes pletykák láttak napvilágot, miszerint az olasz ENI a hálózatot szívesebben adná, mint a lakossági ügyfeleket.) A hazai energiaeszközök felvásárlása minden bizonnyal ezermilliárdos nagyságrend. Ezt az Orbán-kabinet eddig nem kívánta kifizetni. A célt a politika központi témájává vált rezsiharccal, illetve az energiacégek jövedelmezőségének folyamatos gyengítésével igyekeznek elérni. Ebbe viszont ma már az állami MVM-csoport is beletartozik, amelynek a fideszes nyilatkozatok alapján a tavaly novemberi, 11,1 százalékos energiaár-csökkentésből, illetve az idén áprilisban és szeptemberben tervezett áram- és gázárcsökkentésből is jelentős részt kell vállalnia.

Orbán Viktor nemrég a Kossuth Rádióban egy nagy állami nonprofit energiaszolgáltató megalapítását vetítette előre. Ennek egyelőre – azon kívül, hogy a Főgáz immár nem csak többségben, hanem teljesen állami tulajdon – nem látszanak a jelei. Szakértők szerint az uniós jog alapján áramszolgáltatói hálózatok nem is kerülhetnének az MVM-hez, mert a teljes központi vezetékrendszer már az állami holding tulajdonában van. 

Pénzkimentést gyanít Orbán

A kormány megdöbbentőnek tartja, hogy egyes közműszolgáltatóknál a vagyonfelértékeléssel, valamint az osztalékkifizetés időpontjának előrehozásával pénzkimentési akció zajlik, ezért Orbán Viktor kezdeményezésére a héten elemzi a helyzetet a kabinet – közölte az MTI-vel Giró-Szász András kormányszóvivő. Mint megemlítette, a Napi Gazdaság szerint váratlanul korán, március 21-én tartja közgyűlését az Elmű és az Émász. „Egyes vélemények szerint” a korai időponttal biztosíthatja a két áramszolgáltató, hogy április elejéig, a választásokig kifizethesse osztalékát. Giró-Szász András hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök a helyzet áttekintése érdekében a héten megbeszélést kezdeményez, amelyen az érintett miniszterek mellett az energiahivatal vezetője is részt vesz. A kormány célja egyértelműen az, hogy „ezek a pénzkimentési akciók semmilyen formában ne tudják megakadályozni, illetve a fenntartását nehezíteni a kormány rezsicsökkentő politikájának”.

Giró-Szász András felértékelés címen valószínűleg arra a 2007-es készletátértékelési hullámra célzott, amire elsőként lapunk hívta fel a figyelmet, és amelynek nyomán a nagy energetikai csoportoknál százmilliárdos nagyságrendű eredménytartalékok keletkeztek. Szakértők szerint ez számvitelileg akár teljes egészében, törvényesen felvehető osztalékként. Ám ennyi pénz gyakorlatilag nincs a társaságokban. (A Tigáz 2012-ben „visszaértékeltette” az előzetesen felértékelt vagyonelemeit, ami által mintegy hetvenmilliárdos, úgyszintén „látszólagos” vesztesége keletkezett.) Eme pénzt csak vagyonértékesítéssel vagy esetleg hitelfelvétellel lehetne előteremteni. Ám mivel jelenleg az energiaszolgáltatóknak bankok piaci alapon – bizonytalan helyzetükre hivatkozva – állítólag nem adnak hitelt, alapvetően csak anyavállalati kölcsönök jöhetnének szóba.

Megfigyelők szerint egyébként Giró-Szász András félelme érdemben alapos ugyan, de erre az Elmű-Émász szokatlanul korai közgyűlési időpontja bizonyosan nem szolgál semmiféle alapot. Az osztalékfizetést ugyanis kevéssé a választások, sokkal inkább a törvényhozás munkája befolyásolja. A jelenlegi szabályok szerint bármely cég – így az energiaszolgáltatók is – felvehetnek bármekkora osztalékot. Orbán Viktor ugyan megígérte, hogy még a tavaszi ülésszakban tárgyalnak osztaléktilalomként is értelmezhető nonprofit közmű-szolgáltatási szabályt, de ez végül elmaradt. Ha a Fidesznek a választások után is megmarad a szabályalkotási lehetősége, arra a választásokat követően – legalábbis az eddigi tapasztalatok alapján – legalább egy hónapot várni kell. A Fidesz eddigi törvényalkotási felfogása alapján ugyanakkor nem kizárt, hogy visszamenőlegesen tiltanak meg vagy tesznek érdemben lehetetlenné osztalékfizetést. Ez azonban független a közgyűlés konkrét időpontjától: ez az elvi lehetősége a netán áprilisig húzódó közgyűlések döntései kapcsán is megmarad – vélik szakértők.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.