Őszre várható az igazi csődhullám
Az idei év első félévében 2008 hasonló időszakához képest 21 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója - mondja a Coface.
A cég előrejelzése szerint a következő negyedévben csúcsosodhat ki a bedőlések száma. Változatlanul az építőipar valamint a kereskedelmi vállalkozások a leggyakoribb bebukók, de az acélkereskedelemmel és a turizmus kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok körébe.
A több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak.A Coface véleménye szerint a szeptemberben hatályba lépő új csődtörvény nem fog érdemleges áttörést hozni, annak hatása legfeljebb 2010 végén lesz látható.
A bedőléshullámban szerepet játszik, hogy továbbra is tömegesen vannak olyan mikrovállalkozások, amelyek nem végeznek valódi gazdasági teljesítményt, eltűnésük nem fogja érdemben befolyásolni az ország gazdasági mutatóit. A vállalkozások kevesebb mint tíz százaléka számít hitelképesnek és ez a helyzet csak tovább fog romlani, hiszen a vállalatok kis hányadának van növekvő bevétele. Ez a tisztulási folyamat addig fog tartani, amíg Magyarországon a cégek lakossághoz viszonyított aránya nem éri el azt az átlagot, amely az ország gazdasági méretéhez képest egészséges lenne.
Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását vizsgálva kiderül, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb eljárást a 20 milliós forgalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint árbevételű cégek ellen folytatták. Azonban nagy számban kerültek eljárás alá azok, akiknek az árbevételük 2007-ben meghaladta az 1 milliárd forintot.
A hazai szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem és a kiskereskedelem minden formája, valamint az építőipar, de az acélkereskedelemmel és a turizmussal kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok körébe, ami végül is nem meglepetés, csak mára lett érzékelhető.
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 26%-át kereskedelmi vállalkozások, további 17,58%-át építőipari cégek ellen indították az elmúlt félévben. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a ruházati termékek, valamint az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodásban valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve az építőipar, a biztonsági tevékenységet folytató cégek, valamint textilipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: fuvarozók, a kiskereskedelem, a papír és csomagolóipar, a turizmus és vendéglátás, az acél és fémipar, az élelmiszeripar valamint a gépjárműipar és a vegyipar is.
A Coface jelentős növekedést tapasztalt a pénzügyi szolgáltatók, a papír és csomagolóiparban valamint nyomda és kiadó tevékenységet végzők körében.
Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén a nyomda és kiadói tevékenységet végzők teljesítenek a legrosszabbul (eljárások 2,72, összesen bejegyzett cégek 1,24százaléka). Jellegzetes eltéréseket a papír és csomagolóknál, valamint az építőiparban (eljárások 13,59, összesen bejegyzett cégek 9,43 százaléka) regisztrált a Coface.
Ebben az összehasonlításban az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 2,73, összesen bejegyzett cégek 13,68 százaléka), valamint a gépipari vállalatok (eljárások 0,80%-a, összesen bejegyzett cégek 1,48 %-a) teljesítettek a legjobban, ám ezt a mutatót komolyan torzítja, hogy tavaly sokkal egyértelműben lehetett ágazatokba sorolni az eljárás alá került cégeket. Ha az ágazatokba sorolható problémás cégek számát tekintjük, a dominancia sokkal nagyobb.
A legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Pest valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 35, Pest megyében pedig 10 százalékát indították.
A legnagyobb negatív eltérést az előző évhez képest Borsod-Abaúj-Zemplén megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése 63,91 százalék volt. Úgy szintén látványos romlást mutat Nógrád megye, ahol a növekedés 39,46 százalékos volt.
A Dercze Zoltán a Coface ügyvezető igazgatója szerint a következő negyedév lesz a legrosszabb, és legelőször a 2010 első negyedévének adataira lesz érdemes figyelni. Emellett a magyar fizetésképtelenségi adatok azt mutatják, hogy az idén rekord várható a felszámolási eljárások számát tekintve, már az első félévben 20 százalék feletti növekedés volt tapasztalható.
A jelenlegi gazdasági helyzet, a növekvő kockázati környezet számottevően új kapcsolatot és szorosabb együttműködést követel meg a piaci szereplőktől az üzleti életben. Dercze Zoltán szerint a cégek közötti hitelezés létfontosságú a gazdaság helyes működése szempontjából. Valójában a cégek ügyfeleik legnagyobb hitelezői: minden 5 eurónyi, vállalkozásoknak nyújtott rövid távú hitelből 1 euró jutott a bankokra, a többi 4 eurónyit a beszállítók állják. Azt minden beszállítónak magának kell eldöntenie, hogy kinek és mennyi hitelt nyújt, és kitől kéri a számla kiegyenlítését készpénzben. Ezt a felelősséget vagy egyedül vállalja, vagy segítséget kér egy partnerétől, mint például egy üzleti információs cégtől, egy hitelbiztosítótól, vagy egy faktoring cégtől.
