A jó kormányzás gazdaságpolitikai céljai között elsőként a bizalom visszaszerzése áll – hangsúlyozta Oszkó Péter a Haza és Haladás A jó kormányzás gazdaságpolitikai stratégiája című konferencián. A szervezet az irányokat lefektető vitaanyagot készített, ezt a további egyeztetések alapjának szánják.

Az anyag szerint egyezséget kell kötni a válságadóval sújtott ágazatok vállalataival, amelynek értelmében annak fejében, hogy az adót a kormány európai szintűre normalizálja, a cégek növelik magyarországi fejlesztéseiket, beruházásaikat. Ez új munkahelyeket teremt, növeli a foglalkoztatást, segíti a gazdaság növekedését. Mindehhez természetesen a bankszektorral is meg kell állapodni, ami a hitelezés beindításában segít.

Oszkó szerint igazságos adórendszert kell bevezetni, a személyi jövedelemadónál vissza kell állni többkulcsos modellre, mert a jelenlegi, egykulcsos rendszer semmilyen előnyt nem hordoz. Az ideális progresszió irányába kell lépni, nem szabad az alacsony keresetűek terheit növelni, ám el kell érni, hogy a jövedelemadó ne büntesse aránytalanul a többletteljesítményt.

Az adójóváírást és egy felső adókulcsot így egyértelműen vissza kell vezetni a rendszerbe. A felső adókulcs bruttó havi 400 ezer forint felett lépne be, a családi adókedvezmények mindenkinek járnának jövedelemtől függetlenül, ám a legjobban keresők esetében csak a felső sávhatárt elérő jövedelemrészig lennének alkalmazhatók. Az adójóváírás visszavezetése a minimálbéren élők esetében 8-10 százalékos nettó bérnövekedést okozna.

A rendszerben ösztönöznék a megtakarítást, és cél volna a munkabért terhelő járulékok csökkentése is. Ezen a téren a kormány munkahelyvédelmi akcióterve nem feltétlenül rossz, de a benne foglalt intézkedéseket újra kell gondolni - mondta Oszkó.

A vállalatok adminisztratív terheit a "sárga lap" intézményének bevezetésével csökkentenék. Első alkalommal a hatóság nem büntetne, csak figyelmeztetne. A 20 milliárd forintnál kisebb bevételt eredményező kisadókat azonban kivezetnék a rendszerből.

Az állami intézményrendszeren belül helyreállítanák a fékek és ellensúlyok rendszerét, erősítenék a Költségvetési Tanács szerepét, amely a jelenlegi formájában nem nyújt elégséges ellenőrző és kontrollszerepet. Negyedéves parlamenti beszámolókkal segítenék a költségvetési transzparenciát, és előírnák, hogy a következő évi büdzsét november 30-ig el kell fogadni.

Oszkó közölte: a program készítői szerint a maastrichti kritériumokat teljesíteni kell. Egyértelművé kell tenni, hogy ez egy jó gazdaságpolitikának a része, attól függetlenül, hogy végül mikor csatlakozik az ország az eurózónához.

Rossz eszközökhöz nyúlt az Orbán-kormány

Oszkó szerint az elmúlt három év gazdaságpolitikája annak ellenére teljes kudarc, hogy az Orbán-kormány felismerte, változtatnia kell. A kormány rossz eszközökhöz nyúlt, miután olyan falakba ütközött, amelyek az eredeti elképzeléseinek megvalósítását nem tették lehetővé. Miután a hiány növelését az EU nem hagyta jóvá, a kormány olyan lépéseket tett, amelyekkel tönkretette a gazdasági növekedés alapjait. 

Egyértelmű, hogy a magyar gazdaság leszakadóban van az európai centrumhoz képest – mondta Oszkó. Szerinte kudarc az aktív foglalkoztatottak számának mérséklődése és az is, hogy Magyarország elvesztette tőkevonzó képességét. A negatív eredményt az mutatja leginkább, hogy 2013 végre 4500 milliárd forinttal elmarad a GDP attól, mint amit a kormány 2010-ben tervezett.

Nem voltak érdemi ötletek

Oszkó szerint a legsúlyosabb gond, hogy a kormány a gazdaságpolitika átalakításához úgy látott hozzá, hogy nem volt erre érdemi ötlete. Sokszor gyorsan összetákolt programok valósultak meg. Maguk dicsekedtek azzal, hogy három nap alatt állítottak össze csomagokat. A remélt gazdasági növekedés azonban - immár a legfrissebb adatok szerint is – elmaradt. Ennek következménye lett, hogy a kabinet megszorítási kényszerbe került, a növekedési lehetőségeket elvonó lépéseket tett.

A jelenlegi makropálya alapján Magyarország még évekig leszakadóban lesz a centrumtól. Azt is látjuk, hogy az államadósság esetében, bár hangzatos sikerpropaganda volt, hogy az adósságkezelés sikeres, mégis a sok milliárd forint elégetésével sem sikerült eredményeket elérni, azaz beragadt 80 százalék közelében - tette hozzá.

Valójában a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításán kívül az Orbán-kormány valódi egyenlegjavulást nem ért el. Hosszú távon óriási adósságot hárított a költségvetésre. Ezt tünteti fel eredményként, erre mondja, hogy bravúrosan teremtett deficitjavulást – vélekedett Oszkó Péter.