Oszkó: nincs szükség az IMF-pénzre
A pénzügyminiszter a londoni gazdasági napilap internetes kiadásán hétfőn megjelent interjúban kijelentette: Magyarország kizárólag a piacról is fedezni tudja külső finanszírozási igényeit. "Már nincs szükségünk az IMF-pénzre, és arra számítok, hogy miután Magyarország a jövőre nézve is ugyanezt a pályát célozza, nem is lesz szükségünk pénzügyi segítségre" - idézte a lap Oszkó Pétert.
A pénzügyminiszter szerint ugyanakkor Magyarország számára továbbra is hasznosak a rendszeres IMF-felülvizsgálatok, amelyek hitelesebbé tették a magyar költségvetési reform-erőfeszítéseket a piac szemében. Oszkó Péter, aki kötvénypiaci befektetőkkel kezdett hétfőn tárgyalásokat Londonban, azon kérdésére, hogy mi lesz a sorsa a fennmaradó IMF-keretnek, azt mondta: ez biztonsági tartaléknak tekinthető. Hozzátette: Magyarország idei pénzügyi terve nem számol további IMF-hitelek felvételével.
Arra a kérdésre, hogy a készenléti csomag októberi határideje meghosszabbítható-e, a pénzügyminiszter azt mondta: ha az ország a választások után is tartja magát a jelenlegi költségvetési pályához, és a piac látja, hogy a költségvetési konszolidáció nemcsak "egyszeri fellángolás volt", erre nem lesz szükség. Oszkó Péter a befektetői közösséggel kezdett jelenlegi tárgyalásairól nem kívánt részletekbe bocsátkozni, csak annyit mondott: ezek célja a piaci finanszírozási lehetőségek további felmérése.
Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. a múlt héten közölte: felkérte a Citigroup és Deutsche Bank pénzintézeteket, hogy 2010. január 18-i kezdettel szervezzenek meg egy tárgyalássorozatot kötvénypiaci befektetőkkel Európában és az Egyesült Államokban.
A Pénzügyminisztérium és az ÁKK Zrt. képviselőiből álló delegációt Oszkó Péter vezeti. Magyarország tavaly júliusban sikeres devizakötvény-kibocsátást hajtott végre. Az egymilliárd eurós, ötéves futamidejű kötvényt - amelyre 2,9 milliárd euró értékben érkezett jegyzés - tavaly július 17-én 99,835 százalékos kibocsátási áron, a hasonló futamidejű eurókamatcsere-hozam (midswaps) fölött 3,95 százalékponttal, a hasonló futamidejű német államkötvény felett 4,325 százalékponttal árazták Londonban.
Oszkó Péter a Financial Timesnak adott hétfői interjúban kijelentette: Magyarország jelentős erőfeszítéseket tett "költségvetési becsülete helyreállítására" azóta, hogy a Bajnai Gordon vezette technokrata kormány tavaly áprilisban hivatalba lépett. Ez hozzájárult a forint hozzávetőleg 15 százalékos erősödéséhez tavaly március óta.
A pénzügyminiszter szerint a célokat és az eredményeket összehasonlítva "jól haladnak a dolgok". "Meg kellett találnunk a módját a költségvetés egyensúlyban tartásának és közben a potenciális növekedés emelésének, ami nem könnyű gyakorlat" - mondta Oszkó Péter.
A lap szerint jóllehet a piaci hangulat javult, az elemzők azonban szoros figyelemmel követik a politikai fejleményeket, tekintettel a tavasszal esedékes választásokra. A Fidesz az előrejelzések szerint hatalomra kerül, de a párt "bizonytalan jelzéseket ad" arról, hogy miképp akarja kezelni a költségvetési konszolidációt, és azt állítja, hogy az el nem számolt tételek az idén 7 százalékra is duzzaszthatják a hiányt - áll az írásban.
Irina Ivacsenko, az IMF budapesti állandó irodájának vezetője ugyanakkor a lapnak kijelentette: "nyilvánosan üzenjük az ellenzéknek, hogy óvatosnak kell lenni a deficit meghatározásával (...) de nem elfogadható olyan gazdaságpolitika, amely a hiány megkétszereződéséhez vezet, mivel ez veszélyeztetné a költségvetés fenntarthatóságát".
Nagy londoni elemző és befektetési házak ugyanakkor kormányváltás esetén sem számolnak azzal, hogy Magyarország jelentősen letérne a jelenlegi költségvetési konszolidációs pályáról. A Fitch Ratings hitelminősítő, amely a múlt hónapban megerősítette Magyarország közepes befektetői "BBB" adósbesorolását, ehhez fűzött akkori elemzésében azt írta: a Fidesz "hagyományosan viszonylag konzervatív" költségvetési szempontból, emellett üzletbarát és kisméretű kormányt pártoló filozófiát vall.
A Fitch abban az elemzésben megjegyezte: véleménye szerint a 7 százalék körüli idei GDP-arányos államháztartási hiányról szóló korábbi Fidesz-nyilatkozatok nagyobb valószínűséggel tekinthetők választások előtti politikai megnyilvánulásnak, semmint tényleges hiánycélnak.
Hasonló következtetésre jutottak a Bank of America-Merrill Lynch befektetési csoport citybeli elemzői is. A ház minap kiadott helyzetértékelése szerint "politikai indíttatásúak" és Magyarország alapszintű költségvetési pozíciójának "masszív" javulásához mérve "elhanyagolható jelentőségűek" azok a kijelentések, amelyek szerint - például a MÁV adósságához köthető okokból - 2010-ben "elcsúszhat a költségvetés".
A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege nemrégiben kiadott felzárkózó piaci helyzetértékelésében azt írta: a nemzetközi hitelezők, és különösen a piac részéről megnyilvánuló nyomás jó eséllyel megakadályozná, hogy az új kormány visszalépjen a 2006 óta elért jelentős költségvetési kiigazítástól. A ház hangsúlyozta emellett, hogy az előző Fidesz-kormánynak "meglehetősen jó híre volt" az általa tanúsított költségvetési felelősség szempontjából.