- Minden kérdésre válaszolok, nehogy azt higgyék, bizonyos témákat kerülni akarok – mondta tegnapi költségvetési bizottsági meghallgatásán több alkalommal is Oszkó Péter pénzügyminiszter. Így is tett – végül az egy órásra tervezett beszélgetés a duplájára sikerült. Kérdésben nem volt hiány, olyan képviselő is akadt, aki nyolc-tíz felvetésig meg sem állt. Ugyan a napirend az IMF-csomag volt, a honatyák nem mentek el szótlanul az off-shore ügyek, a PSZÁF elnökének lemondása, költségvetési megszorítások, az adózási kérdések mellett sem.

Oszkó Péter

Az ellenzéki képviselők azt firtatták, meddig lesz elég az IMF-EU hitelkeret, folynak-e már a tárgyalások egy újabb szerződésről, illetve jól vagy rosszul járt vele az ország. Oszkó Péter erre azt mondta, eddig Magyarország 14 milliárd eurót hívott le a 20 milliárdból, amiből nyolcmilliárdot használt fel, 6,5 milliárdot az államadósság finanszírozására, 1,7 milliárd forintot pedig a bankok kaptak meg tőke- és kölcsön formájában. Szerinte neki nem kell felelősséget vállalnia a tavalyi kijelentésekért, miszerint a hitelkeret csak a biztonság kedvéért kell, és Magyarország tulajdonképpen nem is akarja lehívni, de az igazsághoz az is hozzá tartozik, akkor még senki sem látta előre a folyamatokat. Mindenesetre a kormánynak az a célja, hogy a magyar államadósság finanszírozását mielőbb a piacokon oldja meg.

Ez eddig a többi között azért sem így történt, mert miközben a nemzetközi intézményektől 2,5-3 százalékos kamattal kapták a pénzt, ha ugyanezt állampapír kibocsátással próbálta volna megoldani, 10 százalékos kamatteherrel kellett volna számolnia. A jelenlegi helyzet tartósítása nem célja a kormánynak, ám ahhoz, hogy visszatérjen a nemzetközi bizalom, és ismét vegyék a befektetők a magyar papírokat, előbb következetesen jogszabályba kell fektetni, és végre kell hajtani a válságkezelő kormány programját – állította Oszkó.

Ez szerinte hamarosan megvalósul, és akkor egy nagyon intenzív kommunikációval fordulnak a piacok és a befektetők felé. Szerinte csak ezzel lehet megalapozni a kötvénykibocsátásokat. Hozzátette: az IMF felajánlotta, ha sikertelen lesz a kormány elképzelése, akkor nyitott az újabb tárgyalásokra. Jelenleg azonban nincsenek ilyen megbeszélések – hangsúlyozta többször is a pénzügyminiszter. Oszkó szerint egyébként Magyarország már sokat tett a bizalom helyreállítása érdekében, hiszen, ellentétben más régióbeli államokkal, az igazat, sőt a várható legrosszabbat kommunikálja. Vannak olyan országok, azonban amelyek sokkal jobb színben tüntetik fel magukat a valós állapotuknál, ami persze a számok publikálásakor kiderül.

Az ellenzék többször is megkérdezte Oszkó Pétert, hogy egyetért-e azzal a tegnap előtt a parlamentben elfogadott módosító indítvánnyal, amely révén Simor András, jegybankelnök kedvezőbb adózási feltételek mellett hozhatja haza külföldről a megtakarításait. Oszkó erre annyit mondott, szerinte az adócsomag most először bánik következetesen és szigorúan a szélesre tárt adóelkerülési lehetőségekkel. A PSZÁF elnökének leváltását firtató kérdésekre pedig úgy reagált, hogy nem a kormány szólította fel, maga mondott le.

Varga Mihály (Fidesz) a meghallgatás végén újságíróknak elmondta: "elrontott múlt, bizonytalan jövő, ez jellemzi az IMF-megállapodás mellett az ország mai működését." Kiemelte: világosan látszik, hogy az ország az IMF-hitel lejártával nem kerül jobb helyzetbe, erősödnek azok a vélemények, hogy az országnak elő kell készítenie egy újabb megállapodást a valutaalappal. Megítélése szerint a pénzügyminiszter kijelentéseit kincstári optimizmus jellemezte. Úgy vélte, szükség lehet a mostani megállapodás lejártával egy újabb, 10-15 milliárd dolláros IMF-hitel előkészítésére.

Kovács Tibor (MSZP) ezzel szemben megvédte a kormány intézkedéseit. Elmondta, a kormány elmúlt kéthavi intézkedései a válsággal kapcsolatban egyértelműen sikeresek. Az IMF-hitel szerepét méltatva rámutatott, hogy ezáltal az államadósság finanszírozása során a kamatköltség harmadannyi volt, mintha a piacról finanszírozta volna az államadósságot a kormány.

– Ne riogassák a lakosságot – szólította fel a pénzügyminiszter az ellenzéki képviselőket, akik mindenáron azt akarták megtudni, milyen megszorító intézkedések várhatók jövőre. Oszkó határozottan kijelentette: a már elfogadottak mellett nem lesznek közvetlenül a piacokat vagy az embereket érintő lépések. Amire számítani kell, az aa MÁV átalakítása és az önkormányzati rendszer működésének ésszerűsítése. Hozzátette, a tavaly szeptemberi büdzséhez képest már 1000 milliárd forinttal vágták vissza a kiadásokat, ha a 2010-et érintő intézkedéseket is figyelembe veszi, akkor 1300 milliárd forintnál tartunk. A Reformszövetség három év alatt tartott volna reálisnak 1200 milliárd forint kiadáscsökkentést, amit a kormány egy év alatt tesz meg.

Oszkó szerint a kormányzati munka sikerességét a távoli jövőből nézve az határozza meg, mennyire állította jó pályára a gazdaságot. – A hitelességünk kellően meg lesz ítélve egy semleges környezetben – mondta. A jelenlevő képviselők közbekiabálásaikkal, felszólalásaikkal közölték a pénzügyminiszterrel: az számít, most mit gondolnak és éreznek az emberek.