Svédcsavart dob az amerikai autóipar
A Ford a Volvo, a General Motors pedig a Saab eladásával igyekszik friss pénzforráshoz jutni, ugyanis az amerikai államtól remélt segélycsomag sorsa felettébb bizonytalan. Svédországból tehát kivonulnak az amerikaiak. A General Motors távozási szándékát megerősítette Frederick Henderson, a GM alelnöke a stockholmi rádiónak adott szerdai nyilatkozatában. Elmondta, hogy a GM a lehető leggyorsabb megoldáson munkálkodik. A Saab eladása a lehetséges megoldások egyike - tette hozzá.
A GM 1990-ben vásárolt részesedést a Saabból, és 2000 óta a svéd vállalat kizárólagos tulajdonosa. Több más autómárkával is rendelkezik, övé az Opel, a Saab, a Vauxhall és a Chevrolet. A legjelentősebb márka, az Opel egyedül Németországban több mint 26 ezer munkavállalót foglalkoztat.
Az Opel nemrégiben mintegy egymilliárd dolláros garancia vállalását kérte a német kormánytól, hogy biztosítani tudja finanszírozását az anyavállalat csődjének esetére.
Az ugyancsak gondokkal küszködő Ford autóipari konszern szintén eladásra kínálta fel svédországi leányvállalatát, a Volvót.
A második legnagyobb amerikai autógyár kedden közölte, hogy novemberi eladásai 31 százalékkal zuhantak; a szövetségi kölcsönért folyamodó detroiti hármak aznap terjesztették elő a washingtoni kongresszusban átszervezési terveiket.
A Ford pénzügyi helyzete a legerősebb a három vezető amerikai autógyár, a detroiti központú Nagy Hármak közül. A Ford - amely 9 milliárd dolláros központi segítséget vár - a csökkenő forgalom alapján 2009 első negyedévében észak-amerikai termelését 38 százalékkal csökkenti az idei év hasonló periódusához képest.
- Az amerikai gazdaság tovább gyengül, és az autóeladások ezt tükrözik - közölte Jim Farley, a Ford marketingfőnöke. A cég főbb márkáinak forgalma 30 százalékkal esett novemberben, a svéd luxusmárka, a Volvo eladásai 47 százalékkal zuhantak. Utóbbin a Ford túl akar adni. A Ford szerint az amerikai autóértékesítések az előző hónapban körülbelül 35 százalékkal csökkentek.
Alan Mulally, a Ford és Rick Wagoner, a legnagyobb autógyártó, a General Motors vezérigazgatója közleményben tudatta: egy évig egydolláros fizetésért fognak dolgozni, ha az adófizetők pénzéből hitelt folyósítanak vállalatuknak.
Egyes hírek szerint Mulally és Wagoner is autóval érkezett Washingtonba, ahol meg akarják győzni a kongresszust a Detroitnak nyújtandó hitelről. A michigani városból Washingtonig 526 mérföldön át Mulally állítólag egy benzines-elektromos meghajtású Chevrolet Malibu hibrid szedánt vezetett. Az autós megérkezésnek jelképes üzenete van, a gyárak vezetőit előző havi kongresszusi meghallgatásuk után ugyanis éles bírálatok érték, amiért vállalati repülőgépeiken utaztak a fővárosba, hogy 25 milliárd dolláros áthidaló kölcsönt kérjenek csőd szélére került vállalataiknak.
Az amerikai autóipart évtizedek óta a legsúlyosabb válság fenyegeti. A befagyott hitelek miatt a cégek készpénztartalékai vészesen csökkennek, a GM és a Chrysler közölte, hogy az összeomlás küszöbén vannak.
A vezérigazgatók októberi washingtoni meghallgatásán Nancy Pelosi házelnök és Harry Reid, a szenátus demokrata többségi frakciójának vezetője egyebek mellett közölte: a cégeknek átszervezési tervet kell készíteni, meg kell kurtítaniuk a pazarló vezetői fizetéseket és garanciát kell adniuk, hogy az adófizetők által finanszírozott hiteleket visszatérítik.
Alan Mulally, a Ford első embere kedden közölte: tervükben szerepel, hogy a cég összes vezetőségi tagjának 2009-es prémiumait és az észak-amerikai munkások fizetésemeléseit is törlik. A Ford ezenkívül közölte: felgyorsítja az energiatakarékos autók fejlesztését. A cég úgy tájékoztatott, hogy szövetségi segítség nélkül a következő évet még átvészelik.
Nem úgy a General Motors: 12 milliárd dolláros szövetségi hitelt kér, hogy jövő év végéig ki tudja húzni, de ebből 4 milliárdot "feltétlenül meg kell kapnia" még e hónap végéig, különben összeomlás fenyegeti. Ha az amerikai autópiac évi 12 millió jármű értékesítése körül stabilizálódik, akkor ennyi pénz elég, de ha jövőre akár csak 10,5 millióra csökken, akkor további 6 milliárd dolláros napi forgótőke-finanszírozási hitelkeretre is igényt tart a General Motors. A General Motors a törlesztést 2012 végéig ígéri.
Ugyancsak 2012-ig vállalja, hogy létszámát 65-75 ezer főre csökkenti, vagyis legkevesebb 31 500 állást szüntetne meg az ideihez képest. A General Motors 2004-ben még több mint 167 ezer embert foglalkoztatott az Egyesült Államokban. A csoport vezetői úgy vélik, az átszervezés - egyebek közt 2,9 milliárd dolláros beruházás környezetbarát járművek fejlesztésébe - is csak akkor lesz sikeres, ha az amerikai autópiac felvevőképessége visszaemelkedik évi 12,5-13 millió járműre. A válság előtt évente 16-17 millió autó talált gazdára az Egyesült Államokban. A General Motors eladásai novemberben 41 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest.
A Chrysler szintén azt állítja, hogy állami segítség nélkül nem éli túl a mostani bonyodalmakat. Hiteligényét 7,5 milliárd dollárra tartja, cserébe 12 ezer állás megszüntetését ígéri, és pozitív üzemi eredményt már jövőre. Amerikai eladásai novemberben 47 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.