Simor András vagyonnyilatkozatából kiderül, a jegybank elnöke jelenleg is két cégben tulajdonos: a Simor Pénzügyi Tanácsadó Kft.-ben 90 százalékos részesedése van (a maradék a feleségéé), míg a Cipruson, Limasszolban bejegyzett Trevisol Management Services Ltd.-t egyedül ő birtokolja.

A Népszava szerint Simor vagyonnyilatkozatában ugyanakkor nincs feltüntetve, hogy Simornak származott-e jövedelme a két cégből, mint ahogy az sem, hogy egyáltalán működnek-e ezek a cégek vagy tevékenységüket a jegybank­elnöki periódusára felfüggesztette. A 2007. márciusi elnöki kinevezése után leadott vagyonnyilatkozatban még szerepel a Trevisol Ltd. mellett, hogy ez egy ciprusi cég, a tavalyi és az idei nyilatkozatban csak a cég neve van megadva. A lap emlékeztet rá, hogy a törvény a jegybank alkalmazottaira, így az elnökre szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg.

Eszerint „az MNB alkalmazottja pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor (megválasztásakor, megbízásakor, alkalmazásakor) nyilatkozik a pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedéséről". Továbbá „az MNB alkalmazottja (...) tulajdoni hányadát a kinevezésétől, illetve szerzéstől számított három hónapon belül elidegeníti". Simor magyar cége, mint neve is mutatja, pénzügyi tanácsadó cég, a ciprusi vállalatról viszont semmit nem tudni.

Az MNB közleményben reagált a lap állításaira. Mint írják, a Trevisol Management Services Ltd. nevű cég nem offshore társaság, hanem az Európai Unió egyik tagállamában, Cipruson bejegyzett normális, a helyi törvények szerint adózó vállalkozás. A szintén Simor András többségi tulajdonában álló budapesti székhelyű Simor Pénzügyi Tanácsadó Kft. működési tevékenységet Simor András jegybankelnöki kinevezése óta nem folytat - teszik hozzá.

A két cég korábbi tevékenységéből fakadó esetleges osztalékjövedelmeket Simor András vagyon- és adóbevallásaiban a törvény előírásainak megfelelően szerepeltette. Simor András egyik cége sem pénzügyi intézmény vagy befektetési vállalkozás, ezért az MNB-ről szóló törvényben meghatározott összeférhetetlenség nem áll fenn. A fenti tényekben az elmúlt két évben, Simor András jegybankelnöki kinevezése óta semmilyen változás nem történt - zárul a közlemény.

Az MR1-Kossuth Rádiónak nyilatkozva a jegybankelnök elmondta: két cége van, de egyik sem offshore cég, hanem a helyi törvények szerint adózó vállalkozás. Egyik budapesti székhelyű, a másik ciprusi bejegyzésű, de nem offshore társaság. A felvetésre, hogy Ciprust adóparadicsomnak szokták nevezni, Simor András ezt válaszolta: - Tény, hogy Ciprus adóparadicsom volt, mielőtt az Európai Unióhoz csatlakozott volna, és mielőtt az eurót bevezették volna. Ma ugyanolyan adózási szabályok vonatkoznak Ciprusra is, mint az Európai Unió más országára, bár ott az adókulcs alacsonyabb, mint más országokban. A kérdésre, miszerint etikailag elfogadható-e, hogy jóval kevesebb adót fizet, miközben Magyarországon megszorítások és igen magas adóterhek vannak, Simor András azt mondta: az Európai Unióban nem tilos, hogy valaki az EU más országában működtessen céget. Ugyanakkor jegybank elnöki kinevezése óta a cég immár semmilyen tevékenységet nem folytat, így mint fogalmazott: semmilyen adót, amit Magyarországon kellene fizetnie, nem kerül el.

A jegybank elnöke az MR1-Kossuth Rádiónak megerősítette, hogy szabadságát megszakítva részt vett a monetáris tanács tegnap estére összehívott rendkívüli ülésén, amelyről nem szivárgott ki, hogy tesznek-e bármit is a forint védelmében. Simor szerint a tanács tegnap esti rendkívüli ülése döntés nélkül zárult, de a részletekről nem árult el semmit, mondván, nem kapott erre felhatalmazást a testülettől.

A forint euróráfolyama pénteken délelőtt még újabb rekordot döntve 317 fölé emelkedett, de aztán némileg megnyugodva 313-315-ös sávbn stabilizálódott.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője a Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta: ahhoz, hogy a magyar deviza mostani vesszőfutása véget érjen, az árfolyamnak a 290-es, de legalább a 295-ös szintig viszsza kellene erősödnie. Technikai elemzések alapján a forint/euró következő ellenállási szintje 320 forintnál húzódik, vagyis ott fordulhatna a kereskedés jelenlegi iránya. Ha a fejleményekben valóban változás lenne, és az erősödés elkezdődne, különösebb gond nélkül egészen 305-ig juthatna a forint euróval szembeni kurzusa - mondta Németh Dávid.

Illés László, a Quaestor Zrt. elemzője hasonlóan látja a helyzetet. A következő pont valóban 320 forintnál, azaz azon a szinten van, ahol elemzések szerint a devizaalapú lakáshitelesek egy része komoly bajba kerülhet. Hozzátette: amenynyiben itt mégsem történne fordulat, akkor - technikai elemzéseik alapján - a következő támasz, ellenállási pont már nagyon ijesztő, 331,5 forint/eurós szintnél húzódik.

Amennyiben a fordulat elmaradna, az ING elemzője szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa következő kamatdöntő ülésén emelésről határozna.

Heim Péter, az Aegon Vagyonkezelő vezérigazgatója az Indexnek nyilatkozva keményebben fogalmazott: szerinte nem lehet tovább engedni az árfolyam leértékelődését, már nem kérdés, hogy kell-e kametemelés. Szerinte kemény jegybanki inetrvencióra van szükség, az MNB-nek "meg kell torolni" a forintgyengülést.

Simor András a sajtótájékoztatón