A második negyedévben a hazai össztermék 1,7 százalékkal maradt el a megelőző három hónapétól. Hasonló mértékű visszaesést 2011 tavaszán, a pusztító földrengést és cunamit követően mértek a szigetországban, ahol az idei első negyedév még 1,5 százalékos bővülést hozott. A visszaesés kódolva volt, annak mértéke azonban még így is kedvezőbb az -1,8 százalékos elemzői konszenzusnál.

A már egy évvel ezelőtt beharangozott áfaemelésre azért volt szükség, hogy a gazdaságélénkítésre költött százmilliárdokkal legyengített költségvetést egyensúlyba tudják hozni. Az irigylésre méltóan alacsony, öt százalékos kulcsot áprilisban nyolc százalékosra emeltek, a pluszbevételeken 7-1 arányban osztozik a költségvetés a helyhatóságokkal.

A mostani tapasztalatok elemzése után dönthetnek majd arról, hogy meglépik-e a 2015 októberére időzített újabb két százalékpontos emelést. Akira Amari pénzügyminiszter mindenesetre már jelezte, hogy kellő rugalmassággal fognak eljárni, ami szélsőséges esetben jelentheti akár az emelés elhalasztását is.

Ez azonban kevéssé valószínű. A lakosság az első negyedévben alaposan betartalékolt az áfaemelés miatt automatikusan megdráguló cikkekből, hogy aztán a második hónapban látványosan kerülhesse az üzleteket, amint azt a magánfogyasztás egy évvel korábbihoz képest 13,9 százalékos zsugorodása is ékesen bizonyítja.

A vállalati költés azonban csak 2,5 százalékkal esett vissza, amit jó jelnek tekintenek. Az alacsonyabb fogyasztási adatok miatt az importnál 5,6 százalékos mérséklődést mutattak ki, de a 0,2 százalékos bővülést felmutató kivitel kapcsán sem beszélhetünk exportoffenzíváról.

A GDP összetevői közül egyedül a nettó export alakulása töltheti el büszkeséggel Tokiót, hiszen az Abe Sindzó miniszterelnök nevével jelzett gazdaságélénkítő politika, az Abenomics meghirdetése óta először járul hozzá pozitívan a növekedéshez, mégha ebben a drasztikusan visszaeső importnak nagyobb szerepe volt, mint az enyhén növekedő exportnak.

A kivitelnek és a japán áruk versenyképességének jót tett a jen leértékelődése, a japán fizetőeszköz az 2013 eleje óta 16 százalékot gyengül a dollárhoz képest. A tokiói  Norinchukin gazdaságkutató intézet vezető közgazdásza, Takeshi Minami, szerint igen valószínű, hogy a gyenge második negyedévért kárpótol majd a jóval erősebb harmadik, de a gazdaság gyors felépülését a bérek vásárlóerejének csökkenése és az ipari termelés lassulása is veszélyeztetheti.

Az Abenomics sikerét azonban ez érdemben nem befolyásolja, az utóbbi másfél évben a világ harmadik legnagyobb gazdasága két évtizedes tespedés után erőre kapott, és a fő ellenség, az  defláció ellen is eredményesen veszi fel a harcot, bár az ideálisnak tartott két százalékos inflációt csak az áfaemeléssel tudták elérni. Márciusban még 1,6 százalékos volt a pénzromlás, az átcímkézések után  már 3,4-.3,6 százalékos adatokat publikálnak.

Különösen az élelmiszerárak 5,1 százalékos drágulása fájó a japánok számára. A helyiek a nehézségek ellenére bíznak Abe kormányában, az NHK legfrissebb felmérése szerint a reformer miniszterelnök támogatottsága ma is 51 százalékos, noha a kinevezésekor még a lakosság 63 százaléka támogatta terveit - írja a Bloomberg.