A csődhelyzet elkerülésére a kelet-európai bankoknak a legrosszabb esetben 350 milliárd dolláros összegben lesz szükségük támogatásra, erősítette meg az elemzők számításait Thomas Mirrow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke a Le Figaro című francia napilapban pénteken megjelent nyilatkozatában. Az EBRD vezetője szerint bankcsődök fenyegetnek a kelet-európai térségben. Az intézmények feltőkésítésére az elemzők számításai alapján 150 milliárd dollárra, az újrafinanszírozásokra pedig 200 milliárd dollárra van szükségük a pénzintézetnek. Az összeomlás elkerülésére az EBRD támogatási programja mellett a kormányok mentőcsomagjára is szükség lesz - hangsúlyozta Mirrow.

A Le Figaro értesülése szerint az EBRD programja Magyarország mellett, a három balti állam, valamint Bulgária, Románia és az Európai Unión kívül Ukrajna és Szerbia pénzintézeteit érinti. A támogatást azonban nem az országok, hanem közvetlenül az érintett bankok kapják. Mirrow szerint az anyabankok tőkekivonása kelet-európai leányvállalataikból nem vált általánossá, hanem inkább a megdrágult hitelek jelentenek problémát, amelyhez kiegészítő kockázatként járul a nemzeti valutákra gyakorolt nyomás. - A támogatási programunkat minél előbb be kell indítani, egyébként hitelválság fenyeget Kelet-Európában, azaz nincs elégséges finanszírozás a vállalatok, a háztartások és a külkereskedelem számára - mutatott rá a bankelnök.

Magyarország egy 180 milliárd eurós alapot szeretne a régió országai számára

Eközben Magyarország azt szeretné, ha az Európai Unió egy 180 milliárd eurós alapot hozna létre a kelet-európai bankok és vállalatok támogatására, hogy ezzel ellensúlyozni lehessen a nemzetközi pénzügyi válság hatásait - jelentette a Bloomberg hírügynökség.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hírügynökségnek adott interjújában kifejtette, hogy az "Európai Stabilizációs és Integrációs Program" rövid távra biztosítana forrásokat a kormányzatok számára, tartalmazná a magánszektor adósságainak átalakítását, a bankok feltőkésítését és a vállalatok likviditásának javítását. Mint a miniszterelnök megjegyezte: a tervet az e hét végi uniós csúcstalálkozón fogja ismertetni. "Csökkentenünk kell a régió kockázatait, és ez pusztán csak szavakkal nem megy"- jegyezte meg, hozzátéve, hogy a Európai Uniónak vezető szerepet kell betöltenie a stabilizálásban. Szerinte a csomag révén minden bizonnyal féket lehet vetni a nemzeti valuták leértékelődésének, amely jelenleg a régió legnagyobb kockázati tényezője.

A régiós helyzet az egész kontinensre kihat

Mirrow a Le Figaro hasábjain egyébként üdvözölte, hogy az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Csehország kezdeményezésére a vasárnapi rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozón az európai állam- és kormányfők külön tárgyalnak a kelet-európai térség pénzügyi és gazdasági helyzetéről, ugyanis "a keleti helyzet kihat a teljes kontinensre". Az eurózóna számára a kockázatot azt jelenti, hogy 10-12 nyugat-európai, elsősorban osztrák, német, svéd, francia, görög és olasz bank jelentős tőkével van jelen Kelet-Európában, s leányvállalataik csődje valószínűleg kihatna az eurózónára is. A Lehman Brothers tapasztalata alapján (amikor is egy nagybank csődjét megérezte a teljes pénzügyi szektor és a reálgazdaság is) mindent meg kell tenni, hogy ne következzen be a kelet-európai bankszektor csődje - vélte az ERBD elnöke.

Mirrow elismerte, hogy a devizalapú hitelek felvételének folytatása "játék a tűzzel", de ugyanakkor lehetetlennek tartja annak betiltását, hiszen a kelet-európai országok saját valutájukban csak nagyon magas kamatokkal tudnának hosszú távú kölcsönökhöz jutni. A bankelnök Lengyelország példáját tartja követhetőnek, ahol a bankok adósságállománya és a saját tőkéje közötti arány jóval óvatosabb, mint a többi kelet-európai országban.

Az idő nem alkalmas az eurózóna kibővítésére

Az EBRD elnöke szerint a válság nem alkalmas pillanat az eurózóna kibővítésére, de szerinte most kell elkezdeni a belépést egy bővítési mechanizmusba. El kell kezdeni a tárgyalásokat az eurózóna és az Európai Unió tagállami között, meghatározva minden egyes ország számára a szükséges lépéseket az eurózónához való csatlakozásig, hogy a dátumok egyértelműek legyenek. Ez a folyamat pénzügyi és makrogazdasági szinten is stabilizálná az országokat. A maastrichti kritériumokon viszont nem szabad változtatni Mirrow szerint.

Már megtették az első lépést

Bár Mirrow saját félelmeiről és az ehhez kapcsolódó irdatlan összegről beszélt, konkrétumokról és azért nagyságrenddel kisebb támogatásról máris híreket hallani. Több mint 24 milliárd eurós, közös finanszírozási programot állítottak össze ugyanis a kelet-európai bankrendszerek és vállalatok megsegítésére a világ vezető nemzetközi befektetési és hitelintézetei, köztük az EBRD is, amely a maga részéről pénteken Londonban jelentette be hivetelosen a kezdeményezést. (Összesen 24,5 milliárd euróig terjedő finanszírozási csomagról van szó, amelyhez az EBRD mellett az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank járul hozzá.)

A londoni bank szerint a terv a válságra adott nemzeti szintű válaszlépéseket egészíti ki. Célja "gyors, nagyarányú és összehangolt" pénzügyi segítség a reálgazdaságnak - különösen a kis- és közepes vállalatoknak - nyújtandó hitelezés támogatására, magánbankokon keresztül. A legnagyobb hozzájárulást az EIB adja, 11 milliárd euróval. Ennek a résznek a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor.Az EIB 11 milliárd eurós finanszírozásából 5,7 milliárd euró máris hozzáférhető "gyors szétosztásra", további 2,8 milliárd eurónyi finanszírozást az intézet várhatóan április végéig hagy jóvá, és ezen felül is várhatók még kiutalások.A Világbank hozzávetőleg 7,5 milliárd euróval járul hozzá a csomaghoz, ebből az idén és jövőre összesen 3,5 milliárd euró jut a felzárkózó európai bankszektor problémáinak kezelésére.Az EBRD 2009-2010-ben 6 milliárd euróig terjedő összeget nyújt a térségi pénzügyi szektornak - és közvetlenül a kis- és középvállalatoknak -, befektetés, valamint adósság- és kereskedelem-finanszírozás formájában.

Az európai integráció előnyei nem fordulhatnak vissza

Az EBRD elnöke a bejelentéshez fűzött kommentárjában hangsúlyozta: a csomagban részes pénzintézetek azért léptek, mert kiemelt felelősséggel viseltetnek a térség iránt. Európa integrációja hosszú évek óta a jólét és kölcsönös előnyök forrása, ezért nem szabad megengedni a folyamat visszafordulását, mondta a kelet-európai és közép-ázsiai térség átalakulásának segítésére 1991-ben létrehozott londoni bank vezetője.

Az EBRD már a hét közepén, éves eredmény-beszámolójában közölte, hogy jóllehet tavaly - az 1998-as orosz fizetési válság óta először - veszteséges volt, ennek ellenére azonban az idén rekordösszeget, hozzávetőleg 7 milliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a működési területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a tavalyi 5,1 milliárd euró után. A bank már az eredmény-beszámolóban is jelezte, hogy az idei évre szánt összegből a legtöbbet a kelet-európai pénzügyi szektor támogatására fordítja: erre a célra 3 milliárd eurót irányoz elő a 2009-es terv.Az MTI kérdésére pénteken, az EBRD londoni székhelyén elmondták: ez az összeg már része a most pénteken bejelentett, két évre szóló, 6 milliárd eurósra tervezett térségi banksegítő programnak.

A vállalati szektornak 1,5 milliárd euró, infrastrukturális és energiaipari fejlesztésekre 2,5 milliárd euró jut az idei EBRD-finanszírozásokból.
Robert Zoellick, a Világbank elnöke a közös pénteki nyilatkozatban hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy Európa összefogjon és ne hagyja elveszni az elmúlt húsz év vívmányait a gazdasági válság miatt, amely gyors ütemben válik "emberi válsággá". Philippe Maystadt, az EIB elnöke szerint a közös akcióterv felgyorsítja a válságtól súlyosan érintett közép-, kelet- és dél-európai országok reálgazdaságának életfontosságú finanszírozását a bankokon keresztül, és elősegíti, hogy a kisvállalatok túlélhessék "e viharos időket".

A hírek egyelőre megnyugtatták a devizapiacot, a forint jegyzése az euróval szemben a jellemzően a 300-as szint alatt zajlott, bár azért fél három környékén jóval 302 forint fölött is voltak kötések.

Kelet-Európa az Európai unióra is ráomolhat

Hogy miért is az igyekezet, arra a The Economist világít rá mai számára. Nem kertelnek: Kelet-Európa esetleges összeomlása nyomán gyorsan kérdésessé válna az EU egészének jövője is – írták. A lap szerint a gyorsított euróövezeti felvétel a kis balti gazdaságok esetében járható út lehet, a nagyobb közép-európai országok számára azonban nem. A vezető londoni gazdasági-politikai hetilap legújabb kiadása szerint a keleti összeomlás destabilizálná az eurót, különös tekintettel arra, hogy több euróövezeti tagállam, például Írország és Görögország, nincs sokkal jobb helyzetben, mint Kelet-Európa. Emellett a további EU-bővítés esélye is elenyészne, kétségessé téve a Nyugat-Balkán, Törökország és az egykori szovjet térség több tagországának csatlakozási kilátásait.

A The Economist szerint ha a kelet-európaiak úgy éreznék, hogy Nyugat-Európa a sorsukra hagyta őket, olyan populista és nacionalista erők felé fordulhatnak, amilyenek "már eddig is túl gyakran kerültek hatalomra" Európa történetében. Ennek kockázatát a héten a Financial Times is kiemelte. A londoni üzleti-politikai napilap által épp előző nap közölt átfogó elemzésben az állt: senki nem számol ugyan a 1930-as évek szörnyűségeinek megismétlődésével, de a recesszió, a munkanélküliség és az eladósodás miatti fokozódó düh kiszámíthatatlan következményekkel járó populizmust szíthat Kelet-Európában.

A lap is úgy látja: Kelet-Európa kisegítésének számlája hatalmas lesz, de Nyugat-Európa nem engedheti meg magának, hogy ne fizesse ki. Az európai vezetők számára nem lesz könnyű feladat eladni Berlinben, Bradfordban és Bordeaux-ban az immár mitikus figurává vált, mindenki más elől állásokat elhalászó lengyel vízvezeték-szerelő kihúzását a bajból, különös tekintettel arra, hogy az idegengyűlölő jobboldal máris torkaszakadtából ordít. A térségi EU-tagországok bármelyikének "leolvadása" - nem beszélve az euróövezet vagy az egységes piac esetleges felbomlásáról - azonban katasztrófa lenne egész Európára nézve, és csekélyek a kilátások arra, hogy erre a problémára Amerika, Kína vagy más kínáljon segítséget.

Egyáltalán nincs késő Kelet-Európa megmentéséhez, de a politikusoknak már most el kell kezdeniük az ezt alátámasztó érvek ismertetését, fogalmaz pénteki elemzésében a londoni The Economist.