Idén március-májusban a 15–74 éves korosztályból átlagosan 485 ezren voltak munka nélkül Magyarországon, 20 ezerrel többen, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a KSH adataiból. A munkanélküliségi ráta így 0,2 százalékponttal 11,2 százalékra emelkedett, amely a vizsgált időszakban a legmagasabb a válság 2008-as elmélyülése óta.

Ez év március–májusban a 15–74 éves férfi munkanélküliek száma 269 ezer volt, 12 ezerrel több, mint 2011 azonos időszakában. Így a munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 11,5 százalékra nőtt. A munkanélküli nők száma 217 ezer volt, 7 ezerrel több az egy évvel korábbinál, munkanélküliségük mértéke, 10,8 százalék, 0,2 százalékponttal nőtt egy év alatt.

A munkanélküliek 15,9 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 27,0 százalékos munkanélküliségi rátája két százalékponttal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet. A 25–54 évesek, az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal emelkedett, 10,5 százalékra. A munkanélküliek 46,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,2 hónap volt.

A munkanélküliség mellett nőtt a foglalkoztatottak száma is a vizsgált időszakban. (A kettő együtt úgy lehetséges, hogy gyarapodott az aktívak tábora, például a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatának eredményeként.) 2012. március–májusban a foglalkoztatottak létszáma 3 millió 849 ezer volt, 1,7 százalékkal, 63 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A KSH múlt heti adatsorából kiderült, hogy áprilisban 102 ezer embert alkalmaztak közfoglalkoztatás keretében, 40 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, vagyis a növekedés elsősorban ennek tudható be.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a vártnál nagyobb mértékben csökkent a munkanélküliségi ráta, túlnyomórészt a közcélú foglalkoztatásnak köszönhetően. Ilyen erőteljes munkahelybővülés 2003-ban volt utoljára – fűzte hozzá. A munkanélküliek száma 10,5 ezerrel csökkent az előző háromhavi átlaghoz, míg 19,6 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az aktív dolgozók száma egy év alatt 82,4 ezerrel bővült, ami kedvező folyamatokat tükröz – mondta az MTI-nek.

Az aktív munkavállalók számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja – vélekedett az elemző. Így a közeljövőben tovább nőhet az aktívak száma. Szezonális hatásoknak köszönhetően a következő hónapokban tovább emelkedhet a foglalkoztatás, míg a szigorúbb feltételek miatt ennél kisebb mértékben csökkenhet a munkanélküliség. Suppan Gergely arra számít, hogy a nyári hónapokra 10,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, majd az év végére újra elérheti a 11,4 százalékot. Az éves átlagos munkanélküliség – valamivel magasabb foglalkoztatás mellett – a tavalyi egyező mértékű, 11 százalékos lehet.

Pálffy Gergely, a Buda-Cash Brókerház Zrt. pénzügyi elemzője mindehhez azt tette hozzá, hogy az elemzők 11,3 százalékos munkanélküliségi rátára számítottak, míg a KSH 11,2 százalékos munkanélküliségi rátát publikált, ami egyértelműen kedvező jelzés a befektetőknek, a pénzpiacoknak. Mindez tükröződik abban is, hogy a régiós valuták közül a forint erősödése e legdinamikusabb. Ez a kedvező trend fenn is maradhat a pénzügyi elemző szerint, ha az uniós csúcsról nem érkeznek a következő napokban kedvezőtlen hírek a befektetők számára.