Új rezsimet is hoz-e az új MNB-vezér? A nem konvencionális jegybanki eszközöket – például az állampapír-vásárlást – Magyarországon alkalmazzák-e a váltás után – vetette fel a kérdést Tardos Gergely, az OTP Bank elemzési központjának vezetője a Portfolio Klub esten, melyen a közelgő magyar jegybankelnökváltás volt a téma. Bár nevek, és különösen az esélyesnek vélt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter neve véletlenül se hangzott el.  

Gyakran emlegették viszont az új jegybankelnökkel kapcsolatban a nem konvencionális eszközöket. Ezeket viszont – mondták az elemzők – akkor alkalmazzák fejlett országokban, ha nulla kamatszint mellett további monetáris lazítást szeretne végrehajtani a jegybank. Ezekkel a gazdasági összeomlás, vagy éppen a defláció kerülhető el. 

Magyarország viszont speciális helyzetben van. A rendszerbe pumpált pénzekkel leértékelődési nyomást generálna a jegybank, ami a magas devizahitel-állomány miatt itthon recessziós hatást eredményezhet. Emellett Magyarországon inflációs és nem deflációs problémák vannak, ráadásul magas az alapkamat, s nem alacsony.

A hazai gazdaság számára a legnagyobb problémát az alacsony hitelezési hajlandóság jelenti – tette hozzá az OTP vezető elemzője. Ez azonban a gazdaságpolitika kiszámíthatóságába és a jogbiztonságba vetett befektetői bizalom megingására vezethető vissza. Magyarország tőkeszegény ország, így a beruházók csábításának fontos eleme volna a gazdaság növekedésének megteremtésére, ám az itt meglévő problémákat a monetáris politika eszközeivel nem lehet kezelni – hangsúlyozta Tardos Gergely. 

A gazdasági növekedés nem az árfolyamon múlik, hanem a gazdaság felépítésének egészséges struktúráján – hangsúlyozta az elemző, aki szerint az új jegybanki vezetésnek akár szándéka lehet a lazább monetáris kondíciók kialakítása is, hiszen alacsony kamat, gyenge árfolyam révén a közkeletű vélekedés szerint segíthető volna a gazdasági növekedés. Az adatok viszont azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol volt devizafelértékelődés, ott volt növekedés is – hangsúlyozta.

Az új jegybanki politikának természetesen célja lehet még az alacsony inflációs szint elérése is, erről azonban a mostani váltással kapcsolatban sajnos nem sokat lehetett hallani. Az elemző szerint a hazai, 3 százalékos inflációs cél magasnak számít, Romániában például 2,5 százalék van érvényben. Ám Tardos az inflációs cél mérséklését valószínűtlennek tartja.