A december 23-án megjelent rendeletmódosítás alapján január 1-jétől többet kérhetnek az ivóvízért és a szennyvízelvezetésért az állami tulajdonú közműszolgáltatók - írja a Világgazdaság szerdai számában.

A változás mintegy 360 települést, köztük több vidéki nagyvárost érint.

A Magyar Közlönyben közzétett emelési mértékek között jelentős a szórás, de a közzétett tarifák a díjak alkalmazható, és nem kötelező felső határát jelentik - hívja fel a figyelmet a lap.

A víz- és csatornaszolgáltatás lakossági nettó alapdíja legnagyobb mértékben, 24, illetve 18 százalékkal a Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) Zrt. hét, Velenceitó-közeli településén nő.

Ám ugyanezeken a településeken változatlan marad a mennyiségarányos fogyasztási díj. A DRV ellátási területén lévő további 335 településen viszont egyáltalán nem emelkedhet a víz- és csatorna alap- és fogyasztási díja sem.

A második legmagasabb, 12 százalékos vízalapdíj-emelés a váciakat érinti. Itt a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. az ellátó, de a fogyasztási díj alig nő.

A csatornahasználat a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.-hez tartozó Szolnokon drágulhat a legnagyobb mértékben. A nettó alapdíj és a fogyasztási díj a településen 20-20 százalékkal emelkedik. A többi emelés 1-6 százalékos lehet.

A nem lakossági víz- és csatornahasználók alapdíja tekintetében a mostaninál akár nettó 29-33 százalékkal is vastagabban foghat a DRV ceruzája. Viszont a fogyasztási tarifát ezen ügyfeleinél sem emelheti.

A váci nem lakossági felhasználóknak 12 százalékos vízalapdíj és 10 százalékos csatornaalapdíj-növekedésre kell felkészülniük. Viszont a fogyasztási díjuk alig lehet majd magasabb a jelenleginél. Szolnokon akár 20-20 százalékkal is magasabb lehet a csatornahasználat alap- és fogyasztási díja.

A többi érintett településen az előbbieknél kisebb lehet a drágulás.

Emelkedés természetesen a nem állami víziközmű-szolgáltatóknál is várható. A fővárosi víz- és csatornadíjak például körülbelül 2,6-2,6 százalékkal nőnek a korábbi bejelentés szerint - írja a gazdasági napilap.