Az eltérés a számokban olyan esetekből fakadhat, amikor egy házaspár együtt szerezte meg egy lakás tulajdonjogát, bár ritkábban olyan is előfordult, hogy egy személy több ingatlan megvételére kért engedélyt a kormányhivataltól – tették hozzá. Az uniós állampolgárok ingatlanszerzéséhez nem szükséges engedély, ezért az ő ingatlanszerzésükről nincsenek adatok. Jelentősebb volt még a vietnami, az egyiptomi és az egyesült államokbeli kérelmezők száma.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen értékű ingatlant kerestek leginkább, nem kaptunk választ, mert erről nincs adatgyűjtés. Javarészt 50-60 négyzetméter körüli lakás, ingatlan szerepelt az adásvételi szerződésekben. A főváros iránt érdeklődő külföldi vásárlók körében egyébként a belvárosi, a tizedik és a tizenharmadik kerület a legkeresettebb. A fővárosi lakások egyébként az utóbbi években váltak népszerűvé a külföldiek körében, hiszen az uniós csatlakozás előtti ingatlanvásárlások esetében Budapest részaránya még nem érte el a 20 százalékot sem.

2013-ban 1365 külföldi személy ingatlanvásárlását regisztrálták az egész országban. Ez látványos növekedés volt: 2011-ben 1069, 2012-ben pedig 1110 ingatlan tulajdonjogát szerezte meg 1120, illetve 1186 külföldi személy. A korábbi számokból kiderült, hogy egy évtizede még az írek, britek, hollandok és spanyolok adták az ingatlan-adásvételben érintett ügyfelek többségét. Orosz, kínai vagy ukrán vásárlókról akkor még nem nagyon volt szó.

Az Otthon Centrum (OC) akkori jelentése szerint évente mintegy 1800 budapesti lakást vásároltak külföldiek, amelyek többsége a már említett négy nyugat-európai országból érkező állampolgárokhoz volt köthető. Akkor sűrűn fordult elő, hogy a külföldiek nem is jártak Magyarországon, az üzletet telefonon vagy interneten keresztül ütötték nyélbe. Az ingatlanforgalmazó cég akkor úgy becsülte, hogy a céges vásárlásokkal együtt évente mintegy 5000 lakás került külföldiek kezébe.