Az már biztos, hogy Borisz G. Zingarevics szentpétervári székhelyű orosz vállalkozó tulajdonába került a Think villanyautó cég: erről hírportálunkhoz küldött közleményében tájékoztatott a norvég cég, de az még nem hivatalos, hogy nagyjából ötvenmillió eurót fizetett. Az orosz multimilliárdos Zingarevics korábban faüzlettel foglalkozott, majd 2002-ben beszállt a legnagyobb amerikai lítium-ion akkumulátorokat fejlesztő és gyártó Ener1 cégbe, mely villanyautók beszállítója. Az új tulajdonos szerint ez jó alap arra, hogy fejlődjön a norvég Think, és komoly szerepet játsszon az elektromos járművek piacán.

Az 1990-ben alapított ám tartósan tőkehiánnyal küszködő kis norvég cég 1999-ben a Ford tulajdonába került, így annak nem kellett saját erőből több száz millió dollárt befektetnie egy új villanyautó fejlesztésbe. Egy idő után a Ford sem bírta költségeket, mert a tervezett többbezres darabszám helyett csak néhány száz Think, pontosabban TH!NK készült. Így védett a márka, melytől 2003-ban megvált a Ford.

2006-ban csődöt jelentett a cég, de egy norvég befektetőcsoport segítségével megmenekült, sőt, új modellcsalád fejlesztésébe kezdett a Think. A kétszemélyes háromajtós után elkészült a a 2+2-es, vagyis a négyszemélyes változat. A 3,1 méter hosszú és másfél tonnás autó Ox 60 kW-os teljesítményű villanymotorjával álló helyzetből 8,5 másodperc alatt éri el a 100 km/órás sebességet, és egy töltéssel 160 kilométeres útra képes. Alapfelszerelése a két légzsák, a blokkolásgátló fékrendszer, a szervokormány, az elektromos ablakemelő, a központi zár és a légkondicionáló.

Nagyobb darabszámra csak 2007-ben kapott megrendelést cég, mely anyagi gondok miatt 2008 végétől egy évre kényszerpihenőt tartott, de aztán megint sikerült befektetőt találni.

A Think második generációs modellje a finn Valmet gyárában (Uusikaupunki város) készültek, ugyanott, ahol kis sorozatú sportkocsikat, például Porsche Boxstereket és Caymanokat szerelnek össze. 2010. májusban a Tesla Roadster és Mitsubishi i-MiEV után a Think Ox volt a harmadik nagy sorozatban gyártott villanyautó, mely sikeresen kiállta a nemzetközi szabványú töréspróbát. Biztonsági szempontból megfelelt az autó, és az ára sem volt rossz, mégsem bírta tartósan a versenyt, pedig egyre gyorsabban terjeszkedett. Az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Olaszországban és Norvégiában 30,7 ezer eurórét árulták. Tavaly decemberben visszatért az Egyesült Államokba, ahol európai alkatrészekből szerelték össze az észak-amerikai piacra szánt darabokat.

A gyár számítása szerint az eddig elkészült City modellek összesen hatvanmillió kilométert tettek meg károsanyag kibocsátás nélkül. A Think 2010. októberében ünnepelte 2500-ik elektromos autóját. A kereslet hatására a Think megkezdte egy észak-amerikai összeszerelő üzem beindítását: az Indiana állambeli Elkhartban (USA) 2010. decembertől készültek autók. A siker azonban most is elmaradt: fizetésképtelen lett a Think Global AS, ezért a finn Valmet üzemében június 22-én leálltak a villanyautó gyártással.