Oroszország mától teljes embargót vet ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából - jelentette be Dimitrij Medvegyev orosz kormányfő.

A lépés nyilvánvaló válasz az érintett államok Oroszország ellen bevezetett szankcióira.  Az orosz miniszterelnök szavai szerint "a korlátozások a mai naptól egy évig érvényesek, de ha partnereink konstruktív hozzáállást tanúsítanak együttműködésünkhöz, az Oroszországi Föderáció kormánya kész felülvizsgálni az intézkedések határidejét".

Az intézkedések nem vonatkoznak sem a gyermekélelmiszerekre, sem az orosz állampolgárok által személyesen vásárolt termékekre. A korlátozás minden uniós tagállamra, így Magyarországra is vonatkozik.

A hvg.hu ennek kapcsán arra figyelmeztet, hogy az Oroszországba irányuló hazai sertés- és baromfihús-kivitel jelenleg az afrikai sertéspestis miatt az év elején elrendelt importtilalom miatt éppenséggel nullához közelít. Igaz, mint arra az Agrárszektor.hu felhívja a figyelmet, épp mostanság volt várható ennek feloldása. 

Az is igaz viszont, hogy a legnagyobb magyar húsipari cégeknek per pillanat egyéb állat-egészségügyi okokból sincs exportengedélyük. A kétoldalú áruforgalomból az élelmiszerek csak 8-10 százalékot tesznek ki. A tiltással érintett körülbelül 70 milliárd forintos összeg a hazai össztermék (GDP) 0,2 százaléka, vagyis nem jelentős.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a mezőgazdaság igencsak élőmunka-igényes. Az orosz intézkedések mégiscsak sok termelő és család életét befolyásolhatják kedvezőtlenül. Ráadásul a kormány pont ettől a szektortól reméli az orosz kivitel fellendülését.

Az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők is úgy vélték, hogy nem lesz jelentős hatása a magyar gazdasági növekedésre az Oroszországba irányuló élelmiszerimportra kivetett tilalomnak.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megismételte: mintegy 0,2 százalékponttal vetné vissza a GDP növekedést éves szinten, ha teljesen megszűnne a mezőgazdasági termékek kivitele Oroszországba. Az elemző szerint azonban a várható hatása ennél kisebb lesz, mivel a termékeket más piacokon vagy belföldön van esély még értékesíteni.

Elmondta: Oroszországba tavaly mintegy 70 milliárd forint értékben exportált Magyarország mezőgazdasági termékeket, ami a 24 200 milliárd forintos teljes magyar kivitel 0,3 százalékát teszi ki.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője rámutatott: az importtilalom nem jó hír, de nem valószínű, hogy önmagában a magyar növekedési kilátásokat jelentősen visszavetné. Elmondta: a magyar exportban a jármű- és feldolgozóipari termékek kivitele foglal el nagyobb súlyt, de az élelmiszerexport is viszonylag jelentős. Az embargó az exporttöbblet további bővülését visszavetheti, de a GDP növekedés számottevő lassulásával nem kell számolni - tette hozzá.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szintén mintegy 0,1-0,2 százalékpontos GDP-csökkenést jelez előre az évre, ha az Oroszországba irányuló teljes mezőgazdasági kivitel kiesik. Véleménye szerint fontos az orosz piacnak való kitettség, egyes szektoroknak fájni fog a kiesés, de nem veszélyezteti a magyar növekedési számokat.