Mihail Fridman, a negyedik leggazdagabb orosz üzletember cége, a LetterOne (L1) vásárolja meg a német RWE konszern olaj- és gázüzletágát, a DEA-t, amelynek Németországban, Nagy-Britanniában és az Északi-tengeren vannak érdekeltségei.

Németországi sajtóhírek szerint a vételár - az adósságátvállalással együtt - 5,1 milliárd euróra rúg. A legnagyobb német áramtermelőnek sürgősen pénzre van szüksége, ugyanis 1949, azaz a szövetségi köztársaság megalakulása óta tavaly első ízben vált "nonprofittá", magyarul veszteségessé. Fridman és társa, German Khan közös cége, az L1 számára ez az első nagy bevásárlás azóta, hogy tavaly 14,1 milliárd dollárra tettek szert a brit-orosz közös tulajdonban lévő TNK-BP olajvállalatban lévő részesedésük eladásával.

Az L1 a következő öt évben mintegy tízmilliárd dollárt szeretne befektetni az olajiparba, s ehhez mind a pénz, mind a kellő szakértelem a rendelkezésére áll, hiszen tanácsadó testületében olyanok foglalnak helyet, mint a BP volt vezérigazgatója, John Browne, vagy az Anadarko Petroleumnál nevet szerzett Jim Hackett.

Az RWE-ügylet létrejötte azonban korántsem biztos még, ahhoz több ország hatóságainak is hozzá kell járulniuk, ez vélhetően nehezebb lesz, mint a német cég felügyelőbizottsági támogatásának megszerzése. A német és brit földön, valamint norvég felségterületeken szénhidrogén-kitermelő egységekkel rendelkező DEA eladása nem keltett meglepetést, hiszen Peter Terium vezérigazgató már tavaly áprilisban jelezte, hogy az üzletág az anyacég számára már nem stratégiai fontosságú. Az egyiptomi egység egyelőre az RWE nyakán marad, annak az eladását az arab tavasz bizonytalan időre elsodorta.

A német villamosenergia-árak esése eurómilliárdokban kifejezhető veszteséget okoz az RWE számára, amely – a nemzetközi gyakorlatban bevált módszer szerint – eszközeladásokkal próbálja ezt mérsékelni. Az RWE legnagyobb hazai versenytársa, az E.ON tavaly húszmilliárd euró értékű vagyon árusított ki, közte a magyarországi gázüzletágát, ami a kormány jóvoltából az MVM-hez került.