A tervezettnél kisebb "csak" 929,2 milliárd forint volt a központi kormányzatnál a folyó hiány tavaly - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A legújabb éves terv 1125 milliárd forint deficit volt, eredetileg persze csak 840 milliárdot írtak be a költségvetésbe, majd ezt felemelték 880 milliárdra és tovább - így a mostani teljesülés jobb is rosszabb is, mint a várt. (A legutóbbi növelést az MVM gáztároló-vásárlásokhoz szükséges tőkeemelése, és a Takarékbankoknál elhatározott tőkejuttatás magyarázta, ami a folyó deficitet növeli az uniós hányszámot nem. Így most, hogy kisebb lett a hiányszám a tervnél az uniós rendszerben kimutatott deficit is alacsonyabb lesz).

A "meglepetést" a decemberi számok okozták: ahhoz, hogy az új terv teljesüljön 250 milliárdos deficitnek kellett volna összejönnie az utolsó hónapban - ami, tekintve, hogy a bevételek jelentős része ekkor érkezik a büdzsébe eleve nehézkesnek tűnt. Végül decemberben 50 milliárdos hiány alault ki, ami normális esetben nagynak számítana, most azonban szinte semmisg.

Varga szerint részben a kormányzati intézkedések következtében sikerült tartani a célt az elmúlt évben: a zárolásokra, a bevétel-növelő intézkedésekre és az országvédelmi alap megtartására volt szükség a sikerhez. Ezen kívül leginkább a gazdaság jobb teljesítményének, a növekedés gyorsulásának, így a bevételek növekedésének következményeként írta le a vártnál kedvezőbb hiányszámot.

A miniszter úgy vélte: arra a helyre kapaszkodunk vissza, ami a magyar gazdaságot jellemezte, hiszen a visegrádi négyek között Magyarország teljesített a legjobban - a növekedést tekintve - a harmadik negyedévben (éves szinten még Lengyelország előttünk járt). Varga hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar mellett már a belső fogyasztás, és az uniós források hatékonyabb felhasználása is húzta a növekedést a második félévbe. Az idei növekedés duplája lesz a 2013-asnak (két százalék), "a bérek és a nyugdíjak vásárlóereje a rekordalacsony infláció következtében magasabb lesz", így a belső fogyasztás is húzza majd a gazdaságot - tette hozzá. 

Varga Mihály becslése szerint akár a GDP 2,3 százaléka is lehet az uniós hiányszám, de a legrosszabb eredmény sem lehet rosszabb 2,7 százaléknál. Ez az MVM és a Takarékbank tőkejutattás-elszámolásától, és az önkormányzatoknál tavalyi zárásától függ. Előbbi esetben 135 milliárdos függő tételről van szó - azt, hogy ez növeli-e a hiányt, az uniós statisztikusok döntik el, de ettől függetlenül is tartjuk majd a célt. Az önkormányzatoknál pedig 90 milliárdos pozitív szalldót várnak, ahogyan a két elszámolási metódus (az uniós és a most közölt pénzforgalmi kimutatás) különbsége is csökkenti majd a várakozások szerint jó 40 milliárddal a deficitet. (Vagyis: hiába van a pénzforgalom szerint a GDP 3 százaléka felett a hiány, az uniós rendszerben biztos az alatt lesz). 

A végső szám csak később áll rendelkezésre, valamikor a tavasszal derül ki. A KSH például épp most publikálta a harmadik negyedéves eredményeket, amelyek - egyébként - megalapozzák a kormányzati bizakodást. Az elszámolás szerint a harmadik negyedév végén csak a GDP 2,5 százaléka volt a hiány (ami azért időarányosan jobba tervnél, bár a megelőző évinél sokkal rosszabb). Az önkormányzati számlákat, és az állami vállalati kiadásokat is tartalmazó elszámolás szerint egyébként a kiadások és a bevételek egyaránt jelnetősen nőttek – a hitelintézeti járadékból, és a jövedelemadókból szedett be sokkal többet a büdzsé, míg az áfa-befizetések csak 2,8 százalékkal bővültek (holott a kormányzati cél épp a fogyasztási típusú bevételek növelése volt). A kiadások 7,3 százalékkal emelkedtek, legnagyobb mértékben a felhalmozási kiadások (24,9%) növekedtek, amelyhez továbbra is az árvízvédekezéssel kapcsolatos nagyprojektek, az egyéb középületek felújítása, valamint a katasztrófavédelmi és rendvédelmi fejlesztések járultak hozzá.

A vártnál jobb helyzet azonban nem jelent feltétlenül nagyobb mozgásteret is. A jobb tavalyi zárás Varga szerint csupán megalapozza azt, hogy az idén is 3 százalék alatt teljesülhet a hiány. Az is biztos, hogy 2015.ig nem lehet szó az egyszámjegyű személyi jövedelemadó bevezetéséről (hiszen az új évre már elfogadott adórendszere van az országnak), ám ez után is kérdéses, hogy mikor jöhet az újabb szja-csökkentés - derült ki a miniszter szavaiból. Varga azt mondta: a 9 százalékos szja-kulcs 800 milliárd forintos bevétel-kiesést hozna, ennek a fedezetét vagy pótlását pedig egyelőre nem látja a költségvetésben.

Arról sincs szó, hogy a jó eredmények (a miniszter alacsony inflációról, hiányról, csökkenő adósságról, stabil árfolyamról beszélt) az euró hazai bevezetését előrébb hoznák. Ez nincs napirenden - mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga szerint az ország az évtized vége felé gondolkodhat el a közös valuta bevezetéséről. Jók a számaink, valóban mérlegelés kérdése lehet, hogy csatakozunk-e az euró előszobájának számító ERM II rendszerhez, de ezt csak akkor érdemes mérlegelni, ha az ország stabil, biztonságos növekedési pályára áll - tette hozzá. 

Varga Mihály