Iszonyú jól hangzik, hogy az elmúlt években 71 ezerről 105 ezer forintra nőtt a minimálbér összege, ez azonban a gyakorlatban nem jelent sokat: 2010 óta 93 százalékkal nőtt az egy minimálbéres után az államkasszába befolyt összeg, miközben az érintettek csupán 14 százalékkal visznek haza többet – írja az mfor.hu. Gyermektelen dolgozóval számolva, hiszen a családi adókedvezmény jelentősen javítja az alkalmazottak jövedelmi helyzetét.

Idén a 105 ezer forint bruttó bérből a munkavállaló szja, nyugdíj- és egészségügyi-járulék címén 36 225 forintot, a munkaadó szociális hozzájárulási adóként és szakképzési hozzájárulásként a bruttó felett még 29 925-öt utal az államkasszába. Ez összesen 66 150 forintot jelent, ami a 2014-es összegnél 2205 forinttal több. Ezzel szemben a minimálbéres dolgozó 2292 forint pluszt kap, csak 87 forinttal többet, mint az állam.

A 2010 óta eltelt időszakban a bruttó minimálbér 42 százalékkal emelkedett, vagyis 73 500-ról 105 ezerre nőtt. Az első látásra jelentős pluszból azonban nem sok maradt, hiszen a nettó mindössze 14 százalékkal növekedett. Míg 2010-ben a minimálbéresek 60 236 forintot kaptak kézhez, 2015-ben 68 775 forintot. Vagyis a 31,5 ezer forintos bruttó növekedés a gyakorlatban 8500 forint pluszt jelentett.

Az adójóváírás kivezetését kompenzálandóan 2012-ben drasztikus – majdnem 20 százalékos (15 ezres) minimálbér-emelésről döntött a kormány –, ebből azonban alig 300 forint plusz jutott a dolgozónak. Azóta jóval többet adózik a munkavállaló, jóval többet fizet a munkaadó, aminek eredménye lett az, hogy az állam is jóval több pénzhez jut a minimálbérre bejelentettek után. Míg 2010-ben 34 212 forint ment az államkasszába egy dolgozó után (munkaadói és munkavállalói járulékok és adók címén), idén ez 66 150 forintot jelent. A növekedés 93,4 százalékos – összegzi az mfor.hu.