A vasárnap éjjel bejelentett ügylet keretében 42,9 milliárd dollárt fizetnek készpénzben és részvényben az ír cég tulajdonosainak. Az ajánlat 29 százalékos prémiumot tartalmaz a Covidien pénteki tőzsdei záróárához képest. Omar Ishrak, a Medtronic elnök-vezérigazgatója közleményében arról biztosította az íreket, hogy érdemes csatlakozni hozzájuk, mert ketten együtt több helyre juthatnak el, több ügyfelet érhetnek el.

A szakmai előnyök mellett adózási érvek is a felvásárlás mellett szólnak: a Medtronic azzal, hogy Írországba teszi át hivatalos székhelyét, évi 850 millió dollárral rövidíti majd meg az amerikai adóhivatalt (IRS), s rajta keresztül a költségvetést. A Medtronic egyébként az utóbbi időben szisztematikusan vadászik felvásárlási célpontok után, a céget legutóbb a brit Smith & Nephew-vel boronálták össze – legalábbis pletykaszinten.

Adózási szempontból a legkedvezőbb megoldást azonban Írország nyújtja az amerikaiak számára, ott 12,5 százalékos a társasági adó, szemben a brit 21 százalékkal, és messze alatta marad a tengerentúli 35 százalékos, immár elrettentően magasnak tartott adókulcsnak. Persze a Covidient sem lehet tradicionális ír vállalkozásként emlegetni, hiszen a cég öt évvel ezelőtt még Massachusetts államban volt bejegyezve, akkor vitték át székhelyüket a zöld szigetre.

Az adóoptimalizáció ezen lehetőségével elsősorban gyógyszeripari nagyvállalatok élnek - de ne feledkezzünk meg a technológiai ipar olyan reprezentánsáról se, mint az Apple -, náluk a bevétel döntő hányada Amerikán kívülről származik.

Az amerikai vállalatok exodusa miatt már a washingtoni kongresszus is aggódik, több szenátor élesen kritizálta a nyilvánvaló adóelkerülési szándékkal indokolt költözéseket, amelyek következtében súlyos dollármilliárdoktól esik el az amerikai költségvetés. Az Apple is jobbára külföldön "állomásoztatja" pénzügyi forrásait, s amikor hazafiatlan magatartás bélyegét sütik rá, vezetői azzal magyarázkodnak, hogy még így is ők az Egyesült Államok legnagyobb vállalati adófizetői.

Amúgy pedig az adóterhelés kirívóan magas, nem javít a versenyképességükön, emiatt kényszerülnek különféle – egyébként legális – machinációkra. A Medtronic is érzi, hogy a menekülés erkölcsileg valahol támadható, ezért közleményében sietett leszögezni, hogy a kutatás-fejlesztési részleg Amerikában marad, mi több, a következő tíz évben tízmilliárd dolláros pluszforrást bocsátanak a rendelkezésére.

Persze nem minden felvásárlási kísérlet jár sikerrel: az amerikai Pfizer gyógyszergyártó például hiába kínált májusban majd 70 milliárd fontot a brit-svéd AstraZenecáért, utóbbi ellenállásán meghiúsult a világ legnagyobb gyógyszeripari cégének létrehozása. Ott is adózási szempontok domináltak, bár kétségtelen, hogy szakmai érveket is fel lehetett sorakoztatni a fúzió mellett.