Ami tényleg fokozódik. Hétfőre már odáig fajultak az események, hogy a valutaövezeti országok gyakorlatilag megfosztják Görögországot a szuverenitásától, mert adószedőket és államiérték-becslőket akarnak a helyszínre küldeni.

Miután belátták, a sok össze-vissza nyilatkozat után a görög adósság átütemezéséről, átstrukturálásáról és átprofilírozásáról, nincs más hátra, mint előre, vagyis a tavaly májusban megajánlott 110 milliárd euró kölcsön után újabb 60-70 milliárdot kellene adni. Egyelőre olyan magas a görög állampapírok hozama, hogy a kormány belátható ideig nem mehet ki a piacra finanszírozásért, tehát fizetési kötelezettségeinek csak úgy tud eleget tenni, ha az eurózóna és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) még egy csomó pénzt átutal. Ennek ára persze az, hogy még szigorúbb feltételeket kellene teljesíteni, miközben az ország a szociális robbanás szélére sodródott.

Az IMF úgy találta, hogy Görögország nem teljesíti a programot. Hiába farag le a hiányból egy év alatt a GDP nagyjából hat-hét százalékának megfelelő, amúgy drámai mértékű összeget, az adóbevételek nem jönnek, s a privatizáció sem halad. Ezért kéne külső segítség, hátha akkor többen fizetnek adót. Illetve a szakértők a helyszínen mondhatnák meg, mit árusítson ki Athén. Egyelőre ötvenmilliárd eurónyi bevételt szeretne látni az eurózóna, de Jürgen Stark, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatóságának tagja azt nyilatkozta, hogy akár háromszázmilliárdnyit is értékesíteni lehetne.

A hitelező intézmények és országok értetlenül állnak szemben azzal a helyzettel is, hogy miközben nagyon nyomatékosan sürgetik a görög politikai erők összefogását, az ellenzék inkább a feltételek újratárgyalását követeli és adócsökkentést akar, hogy a gazdaságot lendületbe hozza. Ahhoz képest, hogy ma sincs elég adóbevétel,  ez elég érdekes ötlet, s Brüsszelből, meg Berlinből úgy is néznek a görög konzervatívokra, mint akiknek kétszer kell elmondani valamit, hogy egyszer megértsék.

Számos elemző egyébként azt sem érti, miért annyira makacs az EKB a görög adósság átütemezését illetően. Igaz, Lorenzo Bini Smaghi igazgatósági tag szerint a rendezett átütemezés, azaz a befektetők belenyugvása abba, hogy csak később jutnak pénzükhöz, a tündérmese világába illő történet. A valóság inkább az, hogy a görög csődhelyzet beismerése drámai következményekkel járna. E forgatókönyv ismételgetése az IMF-re is hat - amelyben az európaiak szavazati joga meghaladja a harminc százalékot -, s az intézmény a hétvégén már azt mondta, szó sincs arról, hogy ne folyósítaná a hitel következő részét, de még tárgyal Athénban.

Közben az ír kormány is gyorsan visszavonta egyik miniszterének hétvégi nyilatkozatát, hogy Dublin is kér még egy kis pénzt. Így azon elemzőknek lesz igazuk, akik az átütemezésben ugyan nem látnak apokaliptikus veszélyt, de már hetekkel ezelőtt megmondták: ha az eurózóna a további hitelezés és megszorítás útjára lépteti önmagát és Görögországot, akkor utóbbinak a döntési mozgástere gyakorlatilag megszűnik.