Miután a Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente a Kossuth Rádióban kikérte magának, hogy a tisztességes szereplőknek kell állniuk a csaló brókerek okozta kárt, amelyre ráadásul semmilyen hatályos szabályozás nem kötelezné a szektort, a Fidesz heves ellentámadásba kezdett.

A Bankszövetség szerint a devizahitel-mentés és az elmúlt évek különadói jelentős terhet róttak már a szektorra, amelyet most meg akar fejelni a kormány a Quaestor-ügyfelek kártalanításával is. Eredetileg ugyanis csak a fiktív Quaestor-kötvények után járt volna kártalanítás, az is csak hatmillió forintig, amely becslések szerint 60-80 milliárd forintos terhet jelentett volna a kártalanítási alapot feltöltő pénzintézeteknek, 90 százalékban bankoknak.

A Quaestor-ügyfelek kártalanításáról szóló, múlt kedden elfogadott törvény szerint azonban minden kötvénytulajdonosnak fizetnek 30 millió forintig, amely így már mintegy 210 milliárd forintot jelent. A kártalanítást végző alap az ehhez szükséges összeget hitelből fedezi, a kölcsönt pedig a bankok befizetéseiből törleszti. A jogszabály szerint a bankok a Quaestor-vagyon értékesítéséből, illetve amennyiben az nem elegendő, adójóváírásként visszakapják.  

A kormánypárt közlése szerint a Quaestor-károsultak kártalanítása ezért csak ideiglenes terhet jelent a pénzügyi szektornak, hiszen a kártalanításra megelőlegezett összeget a bankok visszakapják majd a zárolt vagyonból. Abból a zárolt vagyonból, amelynek valós piaci értéke megbecsülhetetlen, hiszen benne van egy sor eladhatatlan ingatlan. Ha valóban keletkezik kár - ez biztosan így is lesz - akkor azt behajthatatlan követelésként a társasági adóból és/vagy a bankadóból lehet majd levonni.

Ez azonban évek múlva lesz csak esedékes, hiszen a felszámolási eljárás - ami még el sem indult - éveken át is tarthat, ezt követően lehet egyáltalán behajthatatlan követelésről beszélni. Vagyis betű szerint igaz, hogy a teher csak átmeneti, ám ezt úgy kell érteni, hogy azonnal kell fizetni, s jobb esetben évek múlva visszacsorog valami ebből.

A kormánypárt továbbra is azon az állásponton van – és ezért alkotta meg a kártalanítás felgyorsításáról szóló törvényt –, hogy a Quaestor-csoport fiktív kötvényeivel becsapott kisbetéteseket kártalanítani kell, áll a közleményben. A Fidesz közleményében 32 ezer kisbetétesről ír, valójában ezek nem betétek, hiszen az ügyfelek értékpapírszámlákat nyitottak több százezer forint megtakarítással. Az sem a "kisbetétes" vonalat erősíti, hogy a kormánynak nem elég, ha a károsultakat hatmillió forintig kártalanítják, a cél a 30 millió forintos határ. Ami már a budai hegyekben sem számít kisbetétnek.

A valódi demagógiát azonban az összegzésre hagyta a Fidesz közleményében. E szerint az új befektető-védelmi rendszernek, a parlament és a kormány döntéseinek köszönhetően először történik meg a rendszerváltás óta, hogy a mostani felderített pénzügyi csalások – a Buda-Cash-, a Hungária- és a Quaestor-ügy – áldozatai kártérítést kapnak. A szocialista kormányok idején egyetlen bedőlt cég (például Baumag, Hajdú-Bét, Globex) károsultjait sem kártalanították – idézte fel a nagyobbik kormánypárt.

Ez egyrészt konkrétan nem igaz, hiszen a Globex Bróker bedőlését követően a Befektetővédelmi Alap a jogszabályoknak megfelelően 274 millió forintot fizetett ki kártalanítás gyanánt - a károsultak száma nem érte el az 800-at. Másrészt a Baumag és a Hajdú-Bét nem pénzügyi vállalkozás volt – arról nem beszélve, hogy a Hajdú-Bét nem lopott évtizeden át befektetői pénzeket –, vagyis semmi köze nem volt ezeknek az eseteknek sem a brókerekhez sem a Bevához. Nem kaptak kártalanítást Tribuszer Zoltánné ügyfelei sem.

Ráadásul a Buda-Cash és a Hungária ügyfelei nem is fognak annyi kártalanítást kapni, mint a quaestorosok, hiszen számukra nem képez a kormány semmilyen kártalanítási alapot, pedig őket is meglopták. A Buda-Cash és Hungária ügyfelei meg kell elégedjenek a törvény szerinti hatmillió forintig terjedő Beva-kártalanítással, a Quaestor ügyfelei viszont akár 30 millió forintot is visszakaphatnak.