Elmaradt Orbán Viktor részletes ismertetése a második akciótervről, olyannyira, hogy csupán néhány pontról lehetett hallani. A Széll Kálmán Alapítvány "Hogyan tovább Magyarország?" című rendezvényén a miniszterelnök a gazdaság növekedsének megindításához szükséges lépésekről csupán néhány pontot árult el. Szavai szerint a a többit hétfőn a Parlementben hozza nyílvánosságra.

A néhány konkrétumk között azonban megemlítette, hogy lesznek újabb válságadók. Ez a telekommunikációs, távközlési, az energia szektort érinti, valamint a kereskeledmi láncokat. Ezeknek az ágazatoknak sorrendben 61, 70 és 30 milliárd forintot kell majd a költségvetésbe bevfizetniük, már az idén is. A miniszterelnök szavai szerint ezek a pluszterhek a szektor ágazatait három éven keresztül sújtják majd. A adót arányosan vetik majd ki, úgy hogy a legkisebbeket ne érintse hátrányosan.

Újabb pontként említett a nyugdíjrendszer kiadási oldalának felülvizsgálatát. A jelenlegi helyzetben a magyar állam nem képes elviselni azt, hogy a rendszer második pillérébe havi 30 milliárd forintot fizessen be. Éppen ezért novembertől jövő év decemberéjig felfüggeszteni a havi 30 milliárdos állami átutalást a magánnyugdíj-pénztáraknak. Ez nem érinti a már megállapított nyugdíjakat, és nyugdíjasokat. de kihatással lehet a jelenleg aktív magánnyugdíj-pénztári tagok jövőbeli ellátására. Ez igazából az jelenti, hogy az alkalmazottak nyugdíjjárulékól eddig a magányugdíj-pénztárak és a költségvetés osztozott, ám most ezt a summát teljes egészében az állam kapja meg.

A második akcióterv része lesz a fejlesztési projektek felülvizsgálata is. Ennek keretében a PPP-beruházásokat (amikor az állam és magántőke együttműködik egy projekten) felülvizsgálják. A futó projektekről tárgyalásokat kezdenek, míg újabbakat nem kötnek, miután Orbán Viktor szavai szerint ez, vagyis a PPP-program egyáltalán nem volt sikeres. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy korábbi vizsgálata – amely ezt a területet érintette – úgy kalkulált, hogy 2007 és 2010 között a PPP-projektek évi 54,5 és 67,1 milliárd forint közötti összegeket visznek el a költségvetésből.

Orbán Viktor szerint a következő év legfontosabb feladata az új, arányos családi adódszendszer bevezetése is, a foglalkoztatási és a demográfiai fordulat megkezdése.

Több konkrétumot azonban nem árult el, mert hát a köztévé nézettsége fontos dolog, utalt a parlamenti közvetítésekre. Azt azonban megjegyezte, hogy a növekedés beindításához persze szükség van a az idei és a jövő évi hiánycélok tartására, valamint, hogy jövő évben a GDP növekedés elérje a 3 százalékot. Illetve arra, hogy a pénzpiacok bizalmát visszaszerezzük és a piacról tudjuk magunkat finanszírozni.

A forintpiacot nagyon nem rázta meg, hogy csupán néhány pontot, s az sem kifejtve ismertetett a miniszterelnök a második akciótervből. A beszéd előtt a bankközi devizapiacon az eladási és a vételi sáv az euró, forint esetében 273,16-273,43 forint között mozgott, míg a befejezés után nem sokkalé 273,1-273,37 között szóródtak az ajánlatok. Ugyan ez a a svájci frank esetében 204,76-204,99 volt míg az elmondottak után a sáv 204,1-204,37 változott.