Orbán visszavonulót fújt, a hátraarc károsabb lehet a kimaradásnál is
Köszönettel veszünk mindenkit és mindent, aki a mi álláspontunkat interpretálja, de fenntartjuk magunkat azt a jogot, hogy a saját álláspontunkat mi magunk mondjuk el - mondta lapunknak Szíjjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője péntek reggel, pár órával az uniós állam-, és kormányfők informális találkozójának lezárása után arra a kérdésünkre, hogyan lehet az, hogy a találkozó után kiadott nyilatkozatban is, és Nicolas Sarkozy francia elnök sajtótájékoztatóján is a fiskális paktumot megteremtő kormányközi szerződéshez nem csatlakozó Nagy-Britannia mellé egyedül Magyarországot sorolták.
A szóvivő elmondta: "ez a javaslat a nemzeti szuverentiást mélyen érintő kérdés. Magyarországon az ilyen nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben a magyar Országgyűlés hozhat döntést. (...) Magyarország ebben a kategóriában fog szerepelni a végső konklúzióban."
A hajnali ötkor véget érő tárgyalások során Nagy-Britannia nem volt hajlandó támogatni a pénzügyi szigor és a közös fiskális politika felé mozduló német-francia szerződésmódosításra vonatkozó javaslatot. A nyilatkozat és Sarkozy kijelentése szerint csak hazánk támogatta Londont, Svédország és Csehország - a nyilatkozat szerint - jelezte, mielőtt döntenek, konzultálniuk kell a parlamenttel.
A gyors magyar pálfordulás okai egyelőre nem tisztázottak. Az okok között szerepelhet, hogy a szövegből egyelőre nem világos, a pénzügyi szigor mikor lépne életbe a nem eurózóna tagokkal szemben, s a kormányfő inkább jónak látthatta egyelőre kimaradni a szerződésből, amihez később is lehet csatlakozni. A tanácskozáson a 27 vezető tanácsadók nélkül vesz részt, a maratoni csúcs végére a résztvevők teljesítőképessége nem volt a csúcson.
Ráadásul a magyar kormányfő - ellentétben például az eurózóna megmentésében nyakig benne lévő vezetőkkel- , "nem európai ügyekkel kel és fekszik" - fogalmazott egy forrásunk. Ezért is lehet, hogy elszámíthatta az unión belüli ellentétek súlyát. Az elszigetelődött britek mellé állni elég rossz benyomást keltett, ráadásul a magyar állaspont korábban végig az volt, hogy célunk a 27-es kör megőrzése, a párhuzamos intézmények kiépítésének elkerülése. Ezt a hét elején Martonyi János külügyminiszter is hangsúlyozta, amikor Brüsszelben tárgyalt. Ezért a hajnali magyar álláspont mindenképpen meglepetést jelentett.
Az ülés után Orbán Viktor kormányfő - más vezetőkkel ellentétben - nem tartott sajtótájákoztatót, ez péntek délutánra volt betervezve. A magyar újságírók ezért elsősorban Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, Jose Manuel Barroso bizottsági elnök és Sarkozy sajtótájékoztatójára, illetve az ülés után kiadott közleményre támaszkodtak a magyar állásponttal kapcsolatban. - Hihetetlen zűrzavar volt - magyarázta a hajnali hangulatot péntek délelőtt Győri Enikő, a Külügyminisztérium Európai Uniós ügyekért felelős államtitkára, aki szerint a sajtó félreértette a magyar álláspontot. Az államtitkárasszony azt is közölte, hajnalban nem látták a szóban forgó közleményt. A kormányfő aztán reggel röviden mégiscsak nyilatkozott az egyik kereskedelmi tévének, melyben már az országgyűlési felhatalmazás szükségességességére vonatkozott. Nem sokkal később kiderült, Szijjártó Péter is nyilatkozik, a csúcsról tudósító újságírók azonnal szaladtak vissza a tanács épületébe.
Úgy tudjuk, a péntek hajnali tárgyalások után a kormányfő konzultált kormánytagokkal, aminek eredményeként is felmerülhetett a magyar álláspont egyértelművé tételének szükségessége. A magyar hátraarc azonban valószínűleg a brit támogató álláspontnál is kellemetlenebb helyzetbe hozta a magyar külpolitikát az EU-ban.
Magyarország súlyos bizalomhiánnyal küzd Brüsszelben, ez többek között Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter unortodox gazdaságpolitikájának is köszönhető. Az uniós gazdasági nyomás óriási: hazánkkal szemben továbbra is túlzott deficit-eljárás van érvényben, amely jövőre akár szankciókat is vonhat maga után, miközben az Európai Unió támogatását is kérjük egy elővigyázatossági alap elérhetővé tételében.
