„Jó kis rezsicsökkentés lesz ez is” - tért ki a konkrét válaszadás elől Orbán Viktor miniszterelnök a közrádió tegnap reggeli műsorában arra a kérdésre, hogy mikor, mely energiafajták ára és hány százalékkal csökkenhet a lakossági rezsicsökkentés bejelentett harmadik fordulója keretében. Megerősítette, hogy most az áram, a gáz és a távhő árának további mérséklése van napirenden. Arra, hogy a lépés a választások előtt várható-e, szintén nem kívánt időpontot megjelölni, mondván, erről a frakció, majd később az országgyűlés dönt.

A Fidesz „munkacsoportban” vizsgálja a csökkentés lehetőségeit. Ennek nyomán a csoport vezetője, Rogán Antal frakcióvezető, illetve a testületben részt nem vevő Lázár János miniszterelnökségi államtitkár legutóbb azt is lehetségesnek nevezte, hogy a mérséklés harmadik hullámában már nem egyszerre és nem egyforma mértékben változhatnak a tarifák. Korábban a 2012 decemberi árakhoz képest összesen 30 százalékos csökkentést szorgalmaztak. Ehhez számításunk szerint a mostani tarifákra vetítve még 12,5 százalékos árvágásra lenne szükség.

A beszélgetés fő témáját a magyar-orosz atomegyezmény alkotta. A kormányfő az általuk korábban sokat bírált Oroszország kapcsán úgy fogalmazott: a múlton nem lehet változtatni, a jövőn igen. Korábban a németek és az oroszok is megszálltak minket, de most mindkét állammal, csakúgy, mint a többivel, egyenrangú, kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszünk. Azt, hogy Oroszország betartja ígéreteit, szerinte bizonyítja, hogy növekszik a kivitelünk. Arról, hogy a 3 ezer milliárdos orosz hitelfelvétellel növekedett-e függőségünk, szerinte érdemes úgy gondolkodnunk, hogy a két állam csak az 1966-ban kötött magyar-szovjet egyezményt hosszabbította meg. Oroszország „azért tesz mindenkinél jobb ajánlatot”, mert nem akarja elveszteni meglévő magyarországi piacát - fogalmazott. (Megjegyzendő, nem volt pályázat az ajánlatok összevetésére. Az egyezmény kapcsán a kormány orosz függőségünk csökkenéséről beszélt.)

Orbán Viktor érvelése szerint a megegyezéssel csupán a parlament - „a demokrácia szíve közepe” - 2011-es, 30-50 éves kitekintésű energiastratégiai határozatát hajtja végre. Mert szerinte fontos, hogy a terveket végrehajtsuk. (Az előző kormány évtizedes energiafejlesztési tervét az Orbán-kabinet eltörölte.) Emlékeztetett, hogy a bővítés hosszú távon csak a jelenlegi blokkok kiváltását jelenti. (Szakértők szerint az erőműkapacitás emellett 5-10 évig a jelenlegi kétszeresére nő.) Úgy vélte, a Pakson termelt áramra elsősorban az import kiváltása miatt van szükség. Szerinte ez a hazai vállalkozások versenyképességének záloga. (A hazai vállalkozások versenyképességének záloga valójában az olcsó áram, függetlenül annak termelési helyétől. A magyar gazdaság egészének ugyanakkor kétségtelenül fontos, hogy Magyarországon termeljék a lehető legolcsóbb áramot.) A paksi áramra terveik szerint a közlekedés „elektromos alapra helyezésével” is keresletet kívánnak teremteni, aminek kapcsán ígérete szerint a jövőben több bejelentés várható. (Jelenleg pár tíz elektromos autó közlekedik útjainkon, amelyet néhány kút szolgál ki.) Szerinte a paksi bővítés a rezsicsökkentésen túl az ipar versenyképességét is növeli: fő cél Európa USA-val szembeni pozíciójavítása. (Az USA-ban kutatás-fejlesztés révén a gáz ára csökkent, ám ezt a fűtőanyagot a Fidesz-kormány - gázipari fejlesztései ellenére - nem tekinti stratégiai kitörési pontnak. Ezt bizonyítja az is, hogy az atomegyezményt nem kötötték olcsóbb orosz gázhoz.)

Az interjúban megismételte, hogy célja a monopolhelyzetű energiacégek köztulajdonba vétele. Ide sorolta, hogy az állam a német RWE-től megvásárolta a Főgáz kisebbségi csomagját, ami szerinte az RWE-nek irányítást biztosított. (Eme irányítási jogot az elmúlt évek során az önkormányzat többségi tulajdonában álló cégnél lapunknak többször cáfolták.) A kormányfő ígéretei szerint a jövőben is várhatók hasonló lépések.

GDP-növelő árvíz

A rádióinterjúban szóba kerültek az ország gazdasági mutatói is, amelyekkel kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: bár tökéletes országok és kormányok nincsenek, de "Magyarország ma egy győztes ország", ennek az alapjait pedig meg kell tartani, erre kell építeni a döntéseket. Szerinte egyébként a 2013-as dunai árvíz legyőzése fordulópontot jelentett, mert az ország akkor világos bizonyítékát adta annak, hogy ha a magyarok összefognak, bármilyen bajt képesek legyőzni. Ez megteremtette "a gazdasági sikerek lelki, pszichológiai alapjait", és innentől kezdve jöttek a jó eredmények - mondta a kormányfő. (MTI)