Orbán Viktor: dől a pénz az országba
– Örülnünk kellene, mert dől a pénz az országba, ehelyett jó magyar szokáshoz híven arról beszélünk, hogy mennyire nehéz nekünk – mondta Orbán Viktor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség rendezvényén.
Mielőtt ugyanis a miniszterelnök áttért a pozitív szemléletre, arról beszélt, hogy szerinte kötélidegzet kell ahhoz, hogy valaki rávegye magát arra, hogy uniós támogatásért folyamodjon. Ő személy szerint beleőrülne abba, hogy 600 napig tart, mire a benyújtott pályázata megvalósul. Merthogy, mint azt Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke az eseményen elmondta, jelenleg a 100 millió forint alatti fejlesztések esetében 618, az a fölöttieknél pedig 976 nap kell ahhoz, hogy egy sikeresen pályázó megkapja az utolsó fillér támogatást is.
Orbán Viktor szerint teljesen át kell alakítani az intézményrendszert, és olyanná tenni, amely egy normális ember által is felfogható. A rendszer jelenleg túl bürokratikus, rugalmatlan, hosszú határidőkkel működik. (Egyébként ugyanez volt a véleménye egy éve is egy hasonló eseményen, csak akkor drasztikusabban fogalmazott, és disznóólnak nevezte a rendszert, amelyet ki kell takarítani.)
„Ettől függetlenül a rendelkezésre álló több mint 8200 milliárd forintnak az utolsó fillérig célba kell érnie” – mondta. Ez azért nagyon fontos, mert a fejlesztési források 90 százaléka közösségi támogatás és a hozzá kötődő magyar társfinanszírozás. Mindössze a beruházások 10 százaléka valósul meg költségvetési vagy hazai vállalkozói pénzből.
– Minden gyötrő nehézség ellenére jókedvűnek kell lennünk. Több ezermilliárd forint fejlesztési forrás érkezik kívülről, amit nem az adófizetők zsebéből kell elvonni – jegyezte meg a miniszterelnök, majd áttért az „elmúlt évtizedek legsikeresebb magyar találmányára”, a Széchenyi-tervre. Mint mondta, az első és az Új Széchenyi-terv célja egyaránt a magyar tulajdonú gazdaságot akarja újjáépíteni. (A Széchenyi-terv teljesen magyar forrásból gazdálkodott az első Orbán-kormány idején, a mostani azonban nem más, mint az előző szocialista kormányok által kidolgozott, az EU-pénzekre épülő, Új Magyarország Fejlesztési Terv átnevezett, áthangszerelt változata, többségében ugyanazokkal a pályázatokkal kibélelve.)
A miniszterelnök szerint eljön az idő, amikor a magyar gazdaságot magyar tulajdonú vállalatok irányítják majd. Ebben nemcsak a Széchenyi-tervnek van szerepe, hanem a kormány gazdaságpolitikájának is, amely olyan lépéseket tett, amelyet korábban senki nem mert. Orbán Viktor szerint a gazdaságpolitika sikerét bizonyítja, hogy minden héten átadnak egy új gyárat vagy üzemet. (Ha egy átlagos uniós projekt 600-700 napig fut át, akkor nem kizárt, hogy a most átadott gyárak, de legalábbis egy részük az előző kormánynak és az előző gazdaságpolitikának is tulajdoníthatók.)
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy mit kell tenni az uniós források, Új Széchenyi-terv és a gazdaságpolitika területén annak érdekében, hogy pénzhez jussanak a hazai vállalkozók, illetve helyzetbe kerüljenek a magyar cégek. A közösségi források esetében létrehozták a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottságot, s felszámoltak minden egyéb „felesleges” bizottságot.
Az új szervezetet maga a miniszterelnök vezeti, és mint mondta, nem örül, hogy mások helyett kell dolgoznia, de muszáj volt centralizálni a döntéshozatalt annak érdekében, hogy gyorsabbá válhassanak a kifizetések. Emellett általánossá teszik a nyertes pályázók számára az előleg lehetőségét, ami azt jelenti, hogy az elnyert támogatás 30 százalékát rögtön megkapja a projektgazda, még az előtt, hogy számlát nyújtana be. (Ez egyébként a szocialisták idején is volt, de az Orbán-kormány eltörölte.)
A tervek szerint 50 milliárd forintos önerőalapot hoz létre a kormány azért, hogy a már nyertes pályázatok ne álljanak csak azért, mert a projekt gazdájának nincs meg a szükséges saját forrása.
A 21. századi sikeres gazdasági modell, azaz a kormány gazdaságpolitikája hozzáadott értékéről pedig azt mondta, a munkahelyvédelmi akcióterv révén 300 milliárd forintot hagynak a munkaadóknál, pedig tudja, hogy erre a pénzre mások is fenik a fogukat. Épp ezért nagy nyomásra számít, de végig fogja azt vinni. Megerősítette azt a minapi kijelentését, hogy azt szeretné elérni, hogy a bankrendszer fele legyen magyar kézben, illetve nonprofit alapokra helyezik az összes közüzemi szolgáltatást, a gáz- és vízszolgáltatástól egészen a szemétszállításig.
Újabb ezermilliárd forint érkezik
Magyarország 2007–2013 között 8209 milliárd forint közösségi támogatást használhat fel, ebbe beleértve a hazai társfinanszírozást is. Eddig 2720 milliárd forintot fizetett ki az NFÜ a nyerteseknek, s a kezdetek óta 6283 milliárd forintot kötöttek le szerződésekkel. Mint Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke mondta, jelenleg 146 milliárd forint értékű számla van a rendszerben, s további 515 milliárdnak is ott kellene lennie, de a pályázók nem nyújtották be, vélhetően mert el sem kezdték, vagy elakadtak a fejlesztésükkel. Ugyanekkor idén további forrás ömlik a magyar gazdaságra. Jelenleg 1700 milliárd forintra lehet pályázni, s további 700 milliárd értékűt írnak ki a következő hónapokban. Annak érdekében, hogy a forráslehívás az időszak végére elérje a 100 százalékot, túl kell vállalnia magát az országnak, azaz több pályázatot kell kiírni, mint amennyit elvben lehetne. Ez további 300 milliárd forintot jelent a pályázóknak.
21. az a 6.
Orbán Viktor szerint Magyarország hatodik helyen áll az uniós pénzek kifizetését tekintve az unió tagállamai között. Ez abban az esetben igaz, ha az abszolút kifizetéseket nézzük, mindentől függetlenül. Ha azonban a relatív kifizetéseket vesszük, az előlegtől megtisztíott összeget, azt a pénzt, ami eljutott a pályázókhoz, akkor Magyarország a 21. helyen áll.
