Az MNB-ről szólva Orbán Viktor a köztelevízióban azt mondta: a probléma az, hogy "két különböző malomban őrölünk". Szerinte ha egy országban teljesen más gazdaságpolitikát lát kívánatosnak a jegybank, mint a kormány, az megnehezíti az ország dolgát, kárt jelent az ország számára.

Azzal kapcsolatban, hogy Simor András MNB-elnök azt mondta, két éve nem tárgyaltak egymással, Orbán Viktor úgy reagált: miután a kívánatos gazdaságpolitika irányáról a jegybanknak más elgondolása van, mint a kabinetnek, "éppen elég", ha a nemzetgazdasági miniszter beszél az MNB elnökével. "Azzal, hogy ha én beszélek vele, nem lennénk előrébb" - tette hozzá. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Simor András részt fog venni a kabinet ülésén, a jegybanktörvény módosítása ugyanis a szabályok szerint megköveteli, hogy a nemzeti bank elnöke megjelenjen a kormányülésen.

"Szeretnék kimaradni a jegybank és a jegybankelnök irányításából" - jelentette ki a miniszterelnök. "Ma az a helyzet, hogy a jegybankot egy testület irányítja, amelybe a miniszterelnök is delegál embert. Én nem akarok delegálni egyet sem. Én azt javaslom, hogy a parlament delegálja a tagokat" - fejtette ki, hangsúlyozva, hogy szerinte az MNB feletti felelősséget az Országgyűlésnek kell viselnie, a parlamentnek kell megválasztania a jegybankelnököt, a monetáris tanács tagjait. "A jegybank függetlensége a kormányzattal szemben kell, hogy fennálljon, és ezt én garantálom" - húzta alá.

Arra a kérdésre, hogy szerinte mikor csatlakozhatunk legkorábban az euróhoz, Orbán Viktor úgy reagált: "nem merek mondani olyan évszámot, amelyet aztán számon lehet rajtam kérni". Megítélése szerint az évtized végénél hamarabb ez nem tűnik realitásnak.

A nyugdíjügyet érintően a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az államadósság maga alá temeti az országot, annak következményei vannak: az első ilyen, hogy nem tudnak nyugdíjat fizetni a nyugdíjasoknak. Az eddigi intézkedéseik alapján ugyanakkor úgy látja, nem túlzás azt mondani, hogy megmentették a nyugdíjasok következő havi nyugdíját.

A nyugdíjrendszert érintő átszervezéssel - mint mondta - lépésről lépésre haladnak. "Még nem értünk a végére, még kell néhány fontos döntést hoznunk" a következő hónapokban a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében. Ezzel összefüggésben közölte: a nyugdíjrendszer hosszú távú jövője nem a nyugdíjrendszerben van, hanem a foglalkoztatásban és a családtámogatásban, ezért növelni kell a foglalkoztatottságot - "a legjobbnak kell lennünk majd Európában" -, és meg kell fordítani a demográfiai hanyatlást. "Akik a gyerekért élnek, azokat támogatjuk, akik a gyerekekből akarnak megélni, azokat nem támogatjuk" - emelte ki.

A nemzeti eszközkezelő létrejöttének időpontját firtató felvetésre válaszolva Orbán Viktor úgy fogalmazott: "amint a hitelességünk tovább javul az év első negyedében". Tervei szerint 2011 első negyedévében jelentős államadósság-csökkentést hajtanak végre, akkor szerinte átmenetileg meg fog nőni a bizalom Magyarország iránt, majd rövidesen ismét államadósság-csökkentést kell végrehajtani, és akkor eljöhet az eszközkelező felállításának pillanata. Az biztos, hogy kilakoltatás nem lesz Magyarországon; senki nem találhatja magát a szabad ég alatt azért, mert nem tudja törleszteni a lakáshitelét - jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy szerinte az elmúlt fél évben melyik volt a legkockázatosabb döntés, a miniszterelnök úgy válaszolt: minden döntésnek van valamilyen kockázata, de - mint fogalmazott - biztonságban érezte magát végig. Magyarországon működik ma Európában a legstabilabb politikai rendszer - tette hozzá. Szólt arról is, hogy megítélése szerint európai összevetésben a legkevésbé konfliktusos politikák egyike az, amelyik Magyarországon zajlik. Kérdésre leszögezte: nem lesznek személyi változások a kormányban, egyetlen miniszterben sem ingott meg a bizalma.

Mint mondta, egy célra összpontosítanak, ez pedig az államadósság ügye, amelyet ha nem jól kezelnek, akkor "maga alá gyűrheti, rászakadhat Magyarországra, és tönkretehet mindannyiunkat".

Orbán Viktor szerint jelenleg sok ok nincs az ország iránti bizalomra, az elmúlt nyolc évben ugyanis össze-vissza hazudozott Magyarország, meghamisította az adatokat, orránál fogva vezette a hitelminősítőket, az európai intézményeket és magát az Európai Bizottságot is. Ezt nem lehet fél év alatt helyre hozni - mutatott rá. Úgy véli ugyanakkor, hogy pozitív várakozás veszi körül az országot, mindenki szurkol Magyarország sikeréért. Véleménye szerint 2011 a következő tíz év minőségét eldöntő év lesz Magyarországon.

A magyar EU-elnökségről szólva kifejtette: ahogyan Magyarországon új alaptörvényt alkotnak, módosítani fogják - igaz, korlátozottabb módon - az európai alkotmányt is. Emellett hat fontos közpénzügyi törvényt hoznak majd az EU-ban, amelyekkel garantálják, hogy az eurózóna, az európai gazdaság még egyszer ne kerülhessen olyan helyzetbe, mint amilyenben most van.

Az orosz-magyar kapcsolatokról Orbán Viktor azt mondta, azok még nem egyenesedtek ki. Hozzátette, moszkvai látogatása nem hozott áttörést, "előbbre léptünk ugyan, de áttörésről nem lehet beszélni".