Orbán megmentheti a Zsolnayt
jövőre 160 éves porcelángyár június óta újra a pécsi önkormányzat kizárólagos tulajdona. A Gyurcsány-kormány – a pécsi politikusok kitartó lobbizásának hatására – 2005-ben adta át a városnak a gyárat, ám ahogy az állam, úgy az önkormányzat sem tudta fejlődő pályára állítani az elavult technológiájú, jelentős piacvesztést elkönyvelő, veszteséges vállalkozást. A város 2010-ben 230 millió forintért eladta a cég részvényeinek 49 százalékát az ingatlanfejlesztésben utazó Jászai Gellértnek, aki továbbértékesítette tulajdonrészét a Közgép Zrt.-nek.
Pécs vezetői abban reménykedtek, hogy a Közgép elég tőkeerős a Zsolnay megújításához, ráadásul a porcelángyár épületburkoló üzletága jelentős megrendelésekhez juthat a Közgép nagyberuházásai révén. Ez a remény egy év alatt szertefoszlott, s a Közgép a nyár elején ingyen visszaadta kisebbségi részvénycsomagját az önkormányzatnak. A város elfogadta az ajándékot, de jelezte, hogy a kormány segítségét kéri a Zsolnay a megmentéséhez. Pécs már csak azért sem képes erre, mert az évente 40-45 milliárdból gazdálkodó város pénzügyi lehetőségeit hasonló nagyságrendű adósság korlátozza.
Csizi Péter szerint a kormány már tanulmányozza, miképp dobjon mentőövet a Zsolnaynak. Ennek módszere már csak azért is kérdéses, mert az unió szigorú keretek közé szorítja az állami beavatkozás eszközrendszerét. Így nem tudható, milyen injekciót kaphat a 225 embert foglakoztató porcelánmanufaktúra a költségvetéstől. A Zsolnay a múlt évet 840 milliós árbevétel mellett 283 milliós vesztességgel zárta, s a cég idén is hasonló „eredményre” számít.
A városnak jelenleg még nem kell támogatni a porcelángyár működését, mivel a Közgép az első félévben saját forrásból – 170 millió forinttal – biztosította a Zsolnay likviditását. Ez viszont nem fedezi a cég veszteségét, így aligha kétséges, hogy a városnak előbb-utóbb be kell szállnia a finanszírozásba. Ha ezt nem teszi meg, elkerülhetetlen lesz a termelés mérséklése, a dolgozói létszám csökkentése.
