Nagyon csalódott lennék, ha a tervezett 0,7-0,9 százalékos növekedést idén nem érnénk el, nem haladnánk meg – jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó Fórumán. Mint megjegyezte, abban teljes egyetértés van – párthovatartozástól függetlenül –, hogy 2014-ben lesz gazdasági növekedés. A vita ott van, hogy ez a növekedés már 2013-ban, vagy csak 2014-re érkezik meg. Meggyőződése szerint már az idén nő a GDP.

Az adórendszer ügyében a miniszterelnök ismét leporolt egy régi témát, amikor egy újabb, eddigieknél is magasabb áfakulcsról beszélt. Hiányzik egy 35 százalékos áfakulcs – mondta –, amellyel elsősorban a luxustermékeket sújtanák. Kormánya adófilozófiájáról kifejtette: az a jövő útja, hogy az élőmunkát kevésbé terheljük. A mostani kulcsot tovább kell csökkenteni, ez a legjobb dolog, amit tehetünk.

Ha a gazdasági növekedés révén megnyílik erre a lehetőség, akkor a mostani 16 százalékos kulcsot mérsékelni fogják – ígérte a miniszterelnök, aki a fogyasztási adókat viszont magasan kívánja tartani. A jövedelemadót szociális szempontokkal keverni nem szerencsés, mert szétcsúszik a rendszer, ezért inkább a fogyasztási adók rendszerét érdemes tagolttá tenni.

A külföld felé fennálló tartozásunk folyamatosan csökken, a GDP-arányos államadósság a célterületen belül van – jelentette ki. Ma reggel azt is látni kell, hogy az infláció a jegybank által elvárt szint alatt van. "Mondhatnám azt is, hogy új jegybankelnök ment a MNB-hez, és máris teljesült az inflációs cél – viccelődött a kormányfő, hozzátéve: Ez persze nem így van, de a folyamat a lényeg, s most ez sikerült.

A multikkal való kapcsolattartással kapcsolatban kifejtette: a kormány közel 20 multinacionális vállalattal kötött már együttműködési szerződést. Mondják, hogy Magyarországon nincs befektetés. Vannak életjelek – jelentette ki. Csak a német cégek az elmúlt néhány évben 5 milliárd eurót fektettek be – példálózott.

Magyarországon egy hitelbuborék épült fel – tért ki a bankokkal kapcsolatos kérdéskörre. A hitelezés olyan nyűg, amely mindannyiunkat érint. A hitel- és a betétarány itthon nagyon eltávolodott egymástól. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Magyarországon a bankok külföldiek kezében vannak, akkor érthető, hogy az anyabankok a külső piacaikról vonják el a forrásokat. Ennek a levét itta meg Magyarország. Ezért nem egészséges, hogy ilyen arányban legyen külföldi kézben a hazai bankrendszer. Az egészséges mérték 50 százalék lenne. A külső függésünk oldásához hozzájárul az állami résztulajdonba került takarékszövetkezeti szektor piaci térnyerése is.

Nem lehet eldönteni azt a vitát, hogy hitel nincs, vagy hitelre érdemes projekt nincs. A gond, hogy 8-10 százalékos kamatszint mellett lehet ma kölcsönhöz jutni. A magyar gazdaságban viszont alig van olyan terület, ahol ezt a kamatszintet a törvények betartása mellett ki lehet gazdálkodni. Minél lejjebb kell tehát vinni a kamatszintet, hogy el lehessen dönteni azt a vitát, hogy tényleg hitel nincs a rendszerben, vagy az ötletek hiányoznak.

Válságidőszakban a teherbíró képesség és a kilábalás hatékonysága erősen múlik azon, hogy mikor kezdték meg az egyes országok erre a felkészülést, a védekezést. Németországban 2004-ben fogadták el azt a programot, amelyeket más országok csak a válság kitörése után igyekeztek megtenni. Itthon még 2008-ban is azt hallottuk, hogy nincs olyan gazdasági fenyegetés, amelyre reagálni kellene. A miniszterelnök szerint 2010-ben Magyarország pénzügyi tekintetben rosszabb helyzetben volt, mint Görögország.

Egy dolgot meg kell említeni a német, illetve a magyar válságkezelés kapcsán. A német válasz a válság kitörésekor az volt, hogy a kormányuk tanácsára a német KKV-k áttervezték a bevételeiket, míg más országokban – így nálunk is – azon tanakodtak, hogyan lehetne egy kis törvénysértéssel, kis csalással a forgalmat a korábbi szinteken megtartani.

Az ötezer főnél kisebb lélekszámú településekhez azért nem jutott el az uniós forrás, mert nagyon eladósodtak, így uniós programokban – ahol önrészt kellett produkálni – nem tudtak részt venni. Ezért fontos az önkormányzatok adósságrendezése. Így több esély van arra, hogy EU-s forrásokat kis településekre is el tudjuk a jövőben juttatni – hangoztatta Orbán.

A devizahitelek ügye a szuverenitás kérdését is felveti, mert ha ezek szintje egy értéket meghalad, akkor nem tudjuk a saját valutánk előnyeit élvezni – fejtegette a kormányfő. Arra törekszünk, hogy az államadósság szintjén is rendezzük ezt a kérdést, és a devizaadósságokat forintadóssággal váltsuk ki. Kell találnunk olyan pénzügyi programokat, hogy a KKV-k át tudják váltani korábbi devizahiteleiket forinthitelre.

Ezeknek a programoknak az első félévben el kell indulniuk. E feladattal vette át a gazdasági tárca irányítását Varga Mihály – jelentette ki a miniszterelnök. Elegendő forrás hiányában korábban csak a magánszemélyek esetében tudtunk könnyítéseket tenni, most a vállalkozásokra is sort kell kerítenünk – tette hozzá Orbán Viktor.

A felsőoktatás olyan „forró krumpli”, amelyet nem szívesen vesz kezébe az ember – tért ki a kormányfő a téma taglalása elől. Azt azért leszögezte, hogy nem egészséges az a rendszer, ahol a diplomások 25 százaléka felsőfokú képzettséget nem igénylő munkakört tölt be. Egy másik 25 százalék pedig pályaelhagyó, vagyis nem a tanult szakmájában helyezkedik el.

Ezeken a túl magas arányokon el kell gondolkodni – jelentette ki. Fontos tudni, hogy szerinte az idén a korábbinál 50 milliárddal többet költünk felsőoktatásra. Az igaz – jegyezte meg –, hogy a pluszforrást nem úgy költjük el, ahogy ők szeretnék. De például kiváltjuk az egyetemeket az adósságukból – ezt végrehajtjuk. Ezeket nem szabad elfelejteni – hangoztatta.

Miközben válság van az egészségügyben, a kultúrában, a sport terén hatalmas fejlesztések folynak – hangsúlyozta a miniszterelnök. Úgy vélte, versenyképességünk összességében javul. Az elmúlt 2,5-3 év az ország kormányozhatóságáért folytatott gigászi küzdelem jegyében folyt. Ezek a fejlesztések viszont azt bizonyítják, hogy nem csak a túlélésért küzdünk – fejezte be beszédét Orbán Viktor.