Orbán kemény kritikája Felleginek

Saját háza táján is keresi a recesszió elkerülésének módját a kormány, az állami fejlesztési intézményrendszerrel elégedetlen miniszterelnök megoldásokat vár kormányától. Tegnap este Orbán Viktortól kemény kritikát kapott Fellegi Tamás, aki az elmondottak alapján nem tudott elég támogatást adni a kormány gazdaságpolitikájához. Elemzésünk következik.

Mindennél fontosabb most a kormány számára, hogy megőrizze a gazdasági növekedést, az elmúlt napok nyilatkozatai, nehezen érthető intézkedései, döntései is erre vezethetők vissza. Kedd este nyilvánvalóvá vált, hogy már a kormány szerint is csak nagy erőfeszítések árán lehet elkerülni a recessziót, ezt a kormányfő, Orbán Viktor vallotta be a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság nemhogy bővülni nem tud 2012-ben, hanem nagy eséllyel zsugorodni fog.

Fellegi Tamás bejelenti lemondását - mennyire önkéntes?
Hungary's Development Minister Tamas Fellegi attends a news conference in Budapest December 8, 2011. Fellegi has offered to resign from his post ahead of talks over a possible financial safety net deal with the International Monetary Fund and European Union, he said on Thursday. REUTERS/Bernadett Szabo (HUNGARY - Tags: BUSINESS POLITICS)

Visszaidézve az elmúlt időszak eseményeit, feltételezhető, hogy miközben a kormány azt kommunikálta, akár 1 százalékos is lehet a GDP növekedése, aközben pontosan tudták, hogy a recesszió veszélyével kell megküzdeniük. Sok mindenre rávilágított Orbán Viktor az előbb idézett beszédében, amikor egyértelmű elégedetlenségének adott hangot az uniós támogatások lehívásának ütemezése, illetve az exporttámogatások kapcsán. Szavaiból kiderült, a mostaninál nagyobb aktivitást vár el a kifizetések, illetve az állami intézmények részéről.

E terület amúgy a fejlesztési tárcához tartozik, amelynek éléről épp ezekben a napokban távozik Fellegi Tamás. Orbán kritikus véleménye tehát Fellegit célozza, akitől nagyobb támogatást várt a gazdaság felpörgetése érdekében, mint amennyit a fejlesztési tárcához tartozó intézményrendszer szolgáltatni tudott.

Több más nyilatkozat is azt mutatja, hogy a kormány minden szóba jöhető eszközt be kíván vetni a növekedés megtartása érdekében. Erre utalt pár napja egy sajtótájékoztatón Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, aki szerint a kormánynak is részt kell vállalnia ebben a munkában, nem nézheti tétlenül, hogy elfogynak a növekedés forrásai.

Az eddig megismert elképzelések szerint bővíteni akarják az állami fejlesztéspolitikai intézmények mozgásterét: döntés született a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítéséről, a kormányfői beszámoló alapján intenzívebbé válhat az exportfinanszírozással foglalkozó, az MFB-csoporthoz tartozó Eximbank, valamint a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) Zrt. Ennek a csomagnak a részeként felgyorsítják az uniós kifizetéseket.

Eközben formálódik egy másik csomag is, amely a kereskedelmi bankokra, illetve az MNB-re alapoz. A Bankszövetséggel jelenleg folyó tárgyalások alapvetően ugyan a végtörlesztés mindhárom fél (lakosság, állam, bankok) számára megnyugtató lezárását célozza, de tudható, hogy a kormány nem csak ezt venné bele a megállapodásba. A kiszivárgott információk szerint a biztatóan alakuló tárgyalásokon olyan megállapodás születhet, ami kiterjed a vállalati hitelezésre, illetve az államkötvények vásárlására is. Előbbi elsősorban a kis- és középvállalkozói kör lehetőségeinek bővítését jelentené, utóbbi pedig az állam finanszírozásának terhein enyhítene, a kereslet támasztásával (az így megspórolt kamat pedig átcsatornázható a növekedési programokra).

Arról is tudni, hogy a nemzeti bank eszköztárával is számol a kormány. Itt elsősorban vállalati kötvények befogadásáról, jelzáloglevelek vásárlásáról lehet szó a kabinet szerint, bár lelkesedésüket lehűtötte az MNB közleménye, mely szerint ezek csak igen korlátozott mértékben segíthetik a növekedési tervek megvalósulását.

Ez tehát a kormány „hozzáadott értéke”, minden mást a gazdaság többi szereplőjének kellene megtennie, hogy ne essünk recesszióba jövőre. A növekedés szerkezete alapján húzóerőt egyedül az export tud majd biztosítani: a belföldi kereslet az elmúlt időszakhoz hasonlóan nem bír támaszt adni, a lakossági fogyasztás visszafogott marad, s ugyanez érvényes az állami keresletre is, ott másra kell a pénz.

A mezőgazdaság sem fog olyan jó évet produkálni az előrejelzések szerint, mint idén. Marad tehát az export. A kilátások kapcsán érdemes egy pillantást vetni a megrendelésállomány alakulására. A legutóbbi, szeptemberi adat 14,2 százalékos bővülést jelzett, ami valamivel magasabb, mint a megelőző két hónapban, viszont február és július között 19-26 százalék körül mozgott ez a mutató. Annyiban mindenképpen biztató még így is a kép, hogy az előző években rendre visszaesést jelzett a megrendelésállomány, a mélypont 2009 második fele volt, 23 százalék feletti csökkenéssel.

Nem mindegy viszont, hogy alakul a megrendelésállomány az egyes feldolgozóipari ágazatokban. Hiába van ugyanis 20-30 százalékos bővülés például a textiliparban, a kapacitások szűkössége miatt a ténylegesen megvalósuló export kisebb hatással lesz a GDP-re, mint más ágazatok esetében. A komoly súlyt képviselő gépek, gépi berendezések gyártása szerencsére tartja ezt a tempót: itt az elmúlt hónapokban – néhány kivételtől eltekintve – 25-28 százalékos állománynövekedést jelzett a KSH.

Ugyanakkor itt nem mondható el az, ami a feldolgozóipari export összesített megrendelésállománya esetén, merthogy a gépek gyártása már tavaly az első félévben is hasonló volumenű állománnyal rendelkezett. Az éledezés egyértelmű jeleit látni viszont a villamos berendezések és a járművek gyártásában. Külön ki kell emelni a gyógyszeripart, ahol idén 50-100 százalékos növekedést is mértek már az előző év azonos időszakához képest.

A legtöbb mégis azon múlik, mit tudnak hozzátenni a növekedéshez a kereskedelmi bankok. A kormánnyal kötendő megállapodás kapcsán leginkább az a kérdés, hogy milyen volumenű hitel kihelyezése valósulhat meg általa. Figyelembe véve a bankok felől az elmúlt napokban érkezett jelzéseket – fiókbezárások, leépítések –, valamint azt, hogy a pénzügyi szervezetek felügyelete épp most tett javaslatot a tőkemegfelelési korlát emelésére (ami automatikusan visszaszorítja a hitelezést), a hitelpiac csak korlátozottan nyújthat segítséget a recesszió elkerüléséhez.

A kormány tehát most azt a megoldást keresi, ami a legnagyobb multiplikátor hatást tudja kiváltani. Olyan fejlesztéspolitikát kell megvalósítania, ami a leggyorsabb, egyben leghatékonyabb módon ad lökést a gazdaságnak. Az erre szolgáló intézményrendszerről azonban tudható, hogy nem gyorsnaszádként, sokkal inkább kivénhedt csatahajóként fordul. A kormánynak gyors megoldást kell találnia, és olyan embert ültetnie a fejlesztési tárca élére, aki kellő eréllyel és tapasztalattal bír az ügyek felgyorsításához.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.