Közel van az a pillanat, amikor a magyar gazdaságpolitikában már csak a gazdaságélénkítésről kell beszélni, de egyelőre be kell fejezni a költségvetési stabilizáció terén évekkel ezelőtt elkezdett munkát - mondta Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára kedden Budapesten.

A Joint Venture Szövetség által szervezett, "A gazdaságélénkítés eszközei" című konferencián kifejtette: ha megfelelően stabil a költségvetés, akkor a gazdaságpolitika a sokkoknak nem forrása, hanem elnyelője lehet. A makrogazdasági stabilitásnak fontos szerepe van abban, hogy a beruházások szintje és a gazdasági aktivitás magára találjon - tette hozzá.

Az államtitkár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelezésösztönzési programjaira utalva kiemelte, hogy immár a kamatok abszolút szintje lehetővé teszi, hogy forintban "értelme van, és lehet" hitelt felvenni.

Az MNB programját illetően hangsúlyozta, hogy a jegybank független és az NGM nem szól bele a monetáris politikába, de abbéli véleményének adott hangot, hogy a program első köre után le kell vonni a tapasztalatokat, és utána el lehet gondolkozni azon, hogy hogyan lehet növelni a célzottságát.

Az MFB-vel kapcsolatosan emlékeztetett, hogy a pénzintézetnél korában komoly tőkeemelés volt, ami bővítette az MFB mozgásterét. Látszanak ennek a jelei, amikor speciális hitelezési feladatokat kell megoldani, így az új típusú pénztárgépek beszerelésénél - tette hozzá.

Orbán Gábor szerint az alacsony aktivitási és beruházási ráta eredőjeként nagyon mélyre csökkent Magyarország potenciális növekedési üteme. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem új jelenség, hiszen a potenciális növekedési ráta 2004 óta folyamatosan csökken, és már 2009-ben elérte a mostani, alacsony szintet.

A beruházásokkal kapcsolatosan elmondta: a banki hitelezést lehet erősíteni a meglévő portfoliók minőségének javításával, illetve a banki mérlegekben új hitelfolyósítás számára "hely teremtésével". Az előbbit célzó intézkedések között említette a pozitív adóslistát, az átlátható árazásra vonatkozó szabályokat, a végtörlesztést, az árfolyamgátat, illetve a Nemzeti Eszközkezelő létrehozását. Utóbbi példájának az önkormányzati adósság átvállalását nevezte.

Az MNB növekedési hitelprogramja a mennyiségi enyhítés egy sajátos példája - mondta a konferencián Kármán András. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatója a programot speciálisnak nevezte abban a tekintetben, hogy veszteség keletkezik a jegybanknál. Ez korlátja lehet a programnak, csakúgy, mint az, hogy "kettős kamatot hozhat létre", és ha nem elég célzott a program, gyengítheti a forintot, valamint korlátozhatja az alapkamat további csökkentésének lehetőségét.

A szakember szerint az innovatív jegybanki politikák hagyományos kategorizálása alapján a jegybanki program mennyiségi és nem hitelezési enyhítés, hiszen az MNB nem vállalja át a vállalkozások számára nyújtott hitelek kockázatát. Eltér a hagyományos mennyiségi enyhítési politikáktól azonban abban, hogy nem "árelfogadó" módon történik a forrásnyújtás, hanem preferenciális kamatszinten.

Kármán András elmondta: a régióban nagyon kevés innovatív jegybanki beavatkozás történt a válság során, hiszen ahol a jó hitelminősítés és az alacsony infláció ezt lehetővé tette volna, így például Csehországban, ott nem volt erre szükség. Ott viszont, ahol szükség lett volna rá, az alapkamat-csökkentéssel sem tudtak elmenni a határig, ezért "bele sem mentek ezekbe az innovatív jegybanki lazítási ügyletekbe".

Kármán András úgy vélte, némileg lassabb ütemben, de folytatódik a banki mérlegek kiigazítása a tágabb közép-kelet-európai térségben, amelynek továbbra is meghatározó eleme, hogy a korábban nagy mennyiségben bepumpált külföldi, anyabanki források visszaáramlanak. A térségben 2012-ben a legnagyobb nettó forráskivonás Magyarországon volt.

Hangsúlyozta azonban, hogy a hitelezés tekintetében van egyfajta konvergencia, azaz ott, ahol nagyobb volt a csökkenés, mérséklődik a visszaesés, viszont azokban az országokban ahol nagy hitelezésbővülés volt a 2012 márciusáig tartó egy évben, ott azóta lassult a hitelezés növekedési üteme.

Az EBRD igazgatója szerint a térségben a hitelállomány változását elsősorban a források eredete határozta meg, semmint a bankok tulajdonosi szerkezete. Kifejtette: azokban az országokban vitték véghez a bankok a legnagyobb mérlegleépítést, ahol a legmagasabb volt a külföldi forrás aránya.