Az Országgyűlés hétfőn a kormány javaslatára törölte a jegybank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező szabályt az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül, eleget téve az Európai Bizottság elvárásának.

A parlament alkotmányügyi bizottsága december közepén terjesztette be azt a módosító javaslatot, amely lehetőséget adott arra, hogy sarkalatos törvényben összevonják az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit, ellátásukra pedig új szervezet jöjjön létre. Az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé illesztett – december végén elfogadott – szabály alapján az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhette volna ki, a két alelnök pedig megbízatásuk végéig a jegybank és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lett volna.

Az Európai Bizottság a kezdettől ellenezte a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet összevonásának lehetőségét. A kormány előbb azt vállalta, hogy erre nem kerít sort Simor András jelenlegi jegybankelnök mandátumának ideje alatt, végül elállt szándékától. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban egy interjúban azt mondta: a kabinet annak ellenére mond le erről a lehetőségéről, hogy megítélése szerint hatékonyabb működést tett volna lehetővé. "Ha ezen múlik Magyarország pénzügyi stabilitása, akkor ezt az összevonást nem hajtjuk végre" – jelentette ki arra utalva, hogy ez volt az egyik feltétele annak, hogy a kormány megkezdhesse a hiteltárgyalásokat a nemzetközi szervezetekkel.

A többi, a jegybanktörvényt érintő változásról nem határoz hétfőn az Országgyűlés, miután az IMF/EU-tárgyalásokat tárca nélküli miniszterként vezető Varga Mihály kezdeményezésére a parlament úgy döntött, elhalasztja a módosítások zárószavazását. A miniszter a hiteltárgyalások előkészítése miatt fordult ezzel a kéréssel a Fidesz frakcióvezetőjéhez, Rogán Antalhoz. Az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap ugyanis a múlt héten azt jelezte, több kérdésben továbbra is aggályaik vannak az MNB-törvény módosítása miatt.