Orbán önigazolásra lelt az EU-csúcson
A kormányfő szerint az informális tanácskozást nem Francois Hollande szocialista francia elnök megválasztása hívta életre, hanem a görög választások keltette riadalom. A kormányfő szerint a görög választás eredménye azt mutatja, hogy a gazdasági válság megrengette az európai demokratikus intézményrendszert. Mint mondta, a görög választások eredménye a Rubicon átlépésének veszélyét hozta magával, és a vezetők azért gyűltek össze, hogy segítséget nyújtsanak Görögországnak.
Orbán Viktor elmondta: mindenki baráti és segítőkész hangon beszélt Görögországról, és azon tanácskoztak, hogyan tudják hitelesen elmondani a görög választóknak, hogy a döntés az ő kezükben van, de csak akkor tud Európa segíteni rajtuk, ha „nem forgatják fel fenekestül” a segítséget nyújtó szervezetekkel kötött megállapodást.
Lapunk kérdésére a kormányfő elárulta, meglepődött azon, hogy csak olyan hozzászólás hangzott el, amely szerint Görögországnak az euróövezetben kell maradnia, de ehhez a görög népre is szükség van. Ennél nagyobb véleménykülönbségekre számított. Kérdésünkre azt is kifejtette, „a magyar kormánynak van B-terve” arra az esetre, ha Görögország kilépne az eurózónából, bár politikusként nem szívesen beszél negatívumokról, készenléti tervekről, amikor konjunktúra van, és úgy tűnik, hogy a magyar gazdaságnak mégis csak van jövője.
Elmondta: tudják, milyen intézkedéseket kell meghozni, hogy az ország talpon maradjon, hogyan oldanák meg az állam finanszírozását, hol és hogyan kellene a költségvetéshez hozzányúlni, és milyen „növekedésgerjesztő motorokat” kellene mozgásba hozni.
Orbán Viktor tájékoztatóján elmondta: a találkozón nem volt cél döntéseket hozni. A hangulatot inkább az dominálta, hogy „semmit ne rontsunk el” a június végi csúcsig, ezért a véleménykülönbségek megvitatása helyett, inkább azok ismertetése zajlott. Úgy tudjuk, kulturális, habitusbeli különbségek is színezték a szerdai csúcsot: míg Francois Hollande vagy Angela Merkel német kancellár 5-5 percig szólaltak fel, addig a portugál kormányfő 24 percen át ismertette álláspontját.
A magyar kormányfő azt is megerősítette: Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke felhatalmazást kapott arra, hogy akciótervet készítsen arról, mit kell kibeszélni, elfogadni júniusban. Orbán Viktor szerint legalább 15 téma merült fel, köztük az eurókötvények, a projektkötvények kérdése, illetve a növekedésserkentő intézkedéscsomag részletei.
A kormányfő jelezte: a kelet-európai gazdasági növekedés elősegítésére Magyarország több előterjesztéssel készül, amelyeket remélhetőleg a visegrádi partnerek is támogatni fognak. Ilyen többek között a nyugati bankok közép-európai intézményeiből történő tőkekivonás megállítása, az Európai Központi Bank úgynevezett swap line-hoz (devizacsere-lehetőséghez) való hozzáférés lehetősége, a fordított ÁFA beszedési rendszerének rugalmasabbá tétele, és hogy a kohéziós alap – amely az egyetlen sikeres európai növekedési program – ne változzon meg a nagy átalakítások során.
Mint mondta, Magyarország olyan új intézkedésekben érdekelt, amelyek nem növelik az adósságot. Emellett a kormányfő szerint hazánk és pár másik tagállam lesz csak képes egyszerre növelni a versenyképességet és csökkenteni az adósságot. A kormányfő azt is kifejtette, „a Magyarországgal kapcsolatos összes vitakérdés európai összehasonlító keretbe kerül” és „kiderül, hogy Magyarországon nincsen semmilyen olyan jogi megoldás a gazdaságban és az alkotmányos rendszerben, amely ne lenne ismert valamelyik másik tagállamban”. Elmondta: sokan érdeklődtek a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó magyar szabályozás iránt.
Úgy tudjuk, az Európai Bizottság frissített értékelésében már 2,7 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak 2013-ra. Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a szerdai találkozón ismertette a testület elemzését az egyes tagállamok stabilitási és konvergenciaprogramjairól, melyben a nemrég bemutatott tavaszi gazdasági előrejelzésben jelzett 2,9 százalékhoz képest a bizottság lefelé módosította a jövőre várt magyar hiányt. Ez várható volt, hiszen a tavaszi előrejelzés ismertetése során Olli Rehn pénzügyi biztos is jelezte, hogy nem tudták teljes mértékben figyelembe venni a frissített konvergenciaprogram összes elemét.
Ez mostanra úgy tűnik, megtörtént. A tagállamokra vonatkozó konkrét gazdasági ajánlásait a bizottság május 30-án hozza nyilvánosságra. Orbán Viktor egyébként bizakodóan nyilatkozott arról, hogy júniusban sikerül a kohéziós támogatások kifizetésének részleges felfüggesztéséről született döntést visszafordítani.
