A szerdai Magyar Közlönyben, Orbán Viktor aláírásával megjelent kormányrendelet nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a Takarékbank és a Magyar Takarék Zrt. összefonódását, és ezzel megvonta a jogot a GVH-tól, hogy megvizsgálja az ügyletet. Az indoklás szerint erre a munkahelyek megőrzése, a takarékszövetkezetek integrációjának felgyorsítása, valamilyen, nem nevesített „fontos szerződések” fennmaradásának elősegítése és mindezeken keresztül – elsősorban vidéken – a pénzügyi ellátás biztonságának fokozása miatt volt szükség.

A kormányrendelettel a miniszterelnök nem szokványos formát választott az állami vagyonértékesítés bejelentéséhez. Eddig hivatalosan csak annyit lehetett tudni, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta által a Takarékbank többségére kiírt pályázatra egyetlen ajánlat érkezett, és az állami vállalatok a meg nem nevezett kérővel jelenleg megtárgyalják, megállapodás esetén pedig március 20-ig megkötik az adásvételi szerződést. A Népszabadság korábban többször is beszámolt arról, hogy információnk szerint ez a nem nevesített kérő a Magyar Takarék, s minden alkalommal kértük az érintetteket, cáfolják vagy erősítsék meg értesülésünket – nem tették. Ehhez képest a most megjelent kormányrendelet nemcsak a Magyar Takarékot nevesíti, de lényegében azt is kész tényként kezeli, hogy a cég megvásárolja a Takarékbank többségét.

Pedig a GVH-nak lett volna mit vizsgálnia. A takarékszövetkezeti szektor működését átalakító, tavaly nyáron elfogadott törvény a Takarékbankot a szövetkezeti hitelintézetek központi bankjává tette, olyan ellenőrzési és utasítási jogokkal ruházta fel, hogy ha akarja, úgy kezelheti a 122 takarékszövetkezetet és azok rendszerét, mintha csak egy másfél ezer egységből álló fiókhálózat lenne. Ezt a Takarékbankot veheti most meg a Magyar Takarék. A cég többsége ugyan tucatnyi takarékszövetkezet, valamint másfél tucat hozzájuk kötődő magánszemély kezében van, ám a szétaprózott struktúra miatt a legnagyobb és egyben az egyetlen jelentős befolyással rendelkező részvényes az FHB-csoport.

A Takarékbank és a takarékszövetkezetek önmagukban nem jelentős piaci szereplők, együtt azonban a mérlegfőösszegük, vagyis az általuk kezelt eszközök és források összege meghaladja a 2100 milliárd forintot. Az FHB-csoport mérlegfőösszege több mint ezermilliárd forint, az így összeálló pénzügyi konglomerátum tehát az OTP után máris a második legnagyobb piaci szereplő lesz Magyarországon. Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy az elmúlt egy évben az FHB szorosra fűzte kapcsolatát a szintén jelentős fiókhálózatot üzemeltető Magyar Postával (a két cég stratégiai együttműködési megállapodást kötött, együtt felvásárolták a Díjbeszedő-csoportot, az FHB pedig 50 százalékos részesedést szerzett a Magyar Posta befektetési Zrt.-ben), akkor az sem tűnik elképzelhetetlennek, hogy a tegnapi kormányrendelet nélkül a GVH-n nem ment volna át olyan simán ez a tranzakció.

A kormányrendelettel, illetve a Takarékbank többségére kiírt pályázattal kapcsolatban kerestük szerdán estig az MFB-t és az FHB-t. Előbbitől még nem kaptunk választ, utóbbinál nem kívánták kommentálni információkat.