Orbán megszólalt: Nem először szagolok lőporfüstöt!
A távirati iroda számára adott vasárnapi interjújában Orbán Viktor úgy fogalmazott, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatandó tárgyalásokon az egyetlen szempont a kormány számára Magyarország érdeke. Ugyanakkor minden javaslatot mérlegelnek, és ha úgy látják, hogy megfontolandóak a nemzetközi szervezetek érvei, készek azokat "magukévá tenni", "mert számunkra nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása".
Arra a kérdésre, hogy ha már elfogadott jogszabályok módosítását kéri az IMF és az EU, meddig hajlandóak elmenni, azt válaszolta: a magyar gazdasággal kapcsolatos jogszabályok esetében eddig csak politikai véleményeket hallott, de egyetlen olyan érvvel sem találkozott, amely miatt a parlamentnek meg kellene változtatnia egy már elfogadott törvényt. Arra a kérdésre, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) az új jegybanktörvényhez érkezett, ám a jogszabályba végül be nem épített, a monetáris tanács tagjainak és az alelnökök számához kapcsolódó javaslatairól is készek-e a tárgyalni, azt válaszolta: a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvény növeli a jegybank függetlenségét, s ennek az ellenkezőjét még senki nem bizonyította.
A kormányfő szerint azért nincs semmilyen jogi probléma a jegybanktörvénnyel kapcsolatban - amelynek elfogadása előtt az EKB 15 javaslatából 13 bekerült a jogszabályba - mert 2004-ben is, amikor Magyarország már tagja volt az EU-nak, megnövelték a monetáris tanács tagjainak, valamint az MNB alelnökeinek számát, és bár az EKB akkor sem értett ezzel egyet, az Európai Bizottság nem tiltakozott. "Egyetlen uniós tagállamot sem szabad kettős mércével mérni: kíváncsiak vagyunk, hogy mi az a különbség, amiért most egy erőteljesebb bizottsági fellépés lenne indokolt" - jegyezte meg.
A miniszterelnök megerősítette: mivel az Európai Unió alapszerződése kimondja, hogy intézményi átalakítással nem lehet személycserét végrehajtani a nemzeti bank élén, a kormány nem fog élni a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására vonatkozó lehetőséggel mindaddig, amíg a jelenlegi jegybankelnök mandátuma le nem jár. Orbán Viktor közölte: Fellegi Tamás főtárgyaló mandátuma négy kérdésre terjed ki. E szerint a tárca nélküli miniszter minden olyan hitelformát elfogadhat újabb kormányzati egyeztetés nélkül, amely abban segíti Magyarországot, hogy továbbra is a nemzetközi pénzügyi piacokról finanszírozhassa magát, vagyis amely nem kiváltja a piaci finanszírozást, hanem "megerősít bennünket a piacokon". "Ezért mondjuk azt, hogy mi az IMF-től egy védelmi hálót várunk. Az ország működéséhez szükséges pénzt a piacokról akarjuk megszerezni, de világos jelzést akarunk adni nekik, hogy Magyarország az elérhető források beszűkülése, az euróválság jelentős elhúzódása esetén is rendelkezik azokkal a forrásokkal, amelyek a biztonságos működéshez és a növekedéshez szükségesek" - mondta.
Megjegyezte, jobban örülne, ha Magyarország a nemzetközi piacokon nem hitelfelvevőként jelenne meg, és reméli, meg is éli, hogy az ország egyszer majd nem hitelfelvevő, hanem hitelnyújtó lesz. Fellegi Tamás azt is egyértelműsítheti a tárgyalásokon - folytatta -, hogy Magyarország készen áll arra, hogy az IMF-fel egyeztetve hajtsa végre azt a programot, amelyben megállapodnak. Természetesnek tartja ugyanis, hogy az IMF olyan gazdaságpolitikát akar látni Magyarországon, amely garancia arra, hogy visszakapja a pénzét. A főtárgyaló meg fogja erősíteni azt a kormányzati vállalást is, hogy a válságadók kivezetése után a 2013-as költségvetés hiánya is 3 százalék alatt lesz - közölte a miniszterelnök.
"Részünkről semmilyen előfeltétele nincs a tárgyalásoknak, azok során minden olyan kérdés megvitatható, amelyet a tárgyalófelek szükségesnek tartanak" - rögzítette Fellegi Tamás mandátumának negyedik pontját.Orbán Viktor kiemelte azt is, hogy mivel befejeződött az ország megújításának egy rendkívül fontos szakasza, hiszen megszülettek az új gazdasági rendszert felépítő törvények, ezért a következő hónapokban nem szerepel a parlament napirendjén semmilyen gazdasági jogszabály, vagyis "mindenki biztos lehet abban, hogy a tárgyalások alatt a kormányzat nem nyújt be gazdasági vonatkozású törvényjavaslatokat a Háznak".
Arra, hogy az ország akkor is megáll-e a lábán - mint ahogy azt korábban mondta -, ha nem születik megállapodás az IMF-fel és az EU-val, azt válaszolta: minden feltétel adott a gyors megállapodás megszületéséhez, és Magyarország is ebben érdekelt, de világossá kell tenni, hogy az ország és a kormány célja nem csupán a válság elkerülése, hanem a növekedési terv sikerre vitele.
Arra a kérdésre, hogyan látja, "kitart-e" az idei költségvetés az év végéig, a kormányfő azt mondta, jó esély van rá, mert jelentős tartalékok vannak a büdzsében, a forint és a bankrendszer stabilitásáért pedig a kabinet mindent megtett, amit megtehetett. Utóbbival kapcsolatban minden további eszköz a forint értékének és a bankrendszer stabilitásának megőrzéséért felelős MNB kezében van - mutatott rá, hozzátéve: a jegybanki függetlenség alatt éppen azt érti, hogy ezeket az eszközöket senki nem veheti el az MNB-től. Mindezek miatt állapodtak meg abban Simor András jegybankelnökkel, hogy "amíg a forint magára nem talál", addig az MNB vezetője és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter naponta egyeztet majd a forint iránti bizalom helyreállítása érdekében - idézte fel a pénteki megbeszélést.
Ismét szólt arról, hogy álláspontja szerint a forint értékét jelenleg nem a magyar gazdaság valós teljesítménye, hanem spekulációs támadássorozatok befolyásolják, amelyek elhárítása szintén együttműködést igényel az MNB és a kormány között. Ezen támadásoknak való kitettség mértéke pedig az államadósság nagyságától függ, ezért is követtek el súlyos bűnt a szocialista kormányok, amelyek a végletekig eladósították Magyarországot, hiszen 2002 és 2010 között mintegy 60 százalékával növelték az államadósságot úgy, hogy annak nagy részét devizában vették fel. Hozzátette ugyanakkor, nemcsak Magyarország van össztűz alatt - bár "kedvelt célpontja a spekulánsoknak" -, hanem az "egész hajóraj", vagyis az eurózóna és az egész Európai Unió. Arra a kérdésre, hogy ezek a spekulációk honnan indulhatnak ki, Orbán Viktor úgy válaszolt, hogy nem véletlenül hívják ezeket a spekulánsokat globális szereplőknek, hiszen nincs hazájuk, és mindenütt otthon érzik magukat.
Szólt arról is, hogy most még a "leértékelések szezonja" van egész Európában. "Jut nekünk is, most már mindenki leminősített minket" - utalt arra, hogy pénteken a Fitch Ratings is bejelentette: megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól. A miniszterelnök azonban úgy látja, hogy bár "most a leminősítések időszakát éljük, el fog jönni a felértékelések szezonja is".
A magánszemélyek bankbetétjeiről szóló hírekre reagálva kijelentette: a kormány ezeket olyan magánszerződéseknek tekinti, amelyekben "nincs keresnivalója a közhatalomnak". A betétekről szóló találgatások rémhírterjesztések, amelyek a büntető törvénykönyv hatálya alá tartoznak, ezért "mindenkit arra intek, jól fontolja meg, részt vesz-e ezekben a rémhírterjesztési akciókban" - mondta.A miniszterelnök kérdésre közölte azt is: válaszolt Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek, aki még karácsony előtt küldött levelet neki, nyomatékosan kérve őt néhány kérdés megfontolására. Orbán Viktor kifejtette: válaszában kiemelte, hogy a magyar kormány elkötelezetten transzatlanti meggyőződésű. A levelet pedig csak akkor hozhatja nyilvánosságra a magyar külügy, ha a levélváltást indító Hillary Clinton úgy dönt. "Ez elemi civilizációs és diplomáciai norma" - tette hozzá.
A külföldi sajtó bírálatait firtató felvetésre úgy reagált: "öreg katona vagyok, nem először szagolok lőporfüstöt, ugyanilyeneket írtak 2001-2002-ben is, pedig akkor még kétharmadunk sem volt. Érdekesnek tartom ezeket a véleményeket, de fontos tudni, hogy minden egyes cikk egy ember, egy újságíró véleménye. Az internet-forradalom óta pedig egyszerre sok ezer ember véleményét ismerhetjük meg".
A magyarországi demokrácia megszűnését vélelmező álláspontokra azt mondta, hogy nincs új a Nap alatt, hiszen megszokhattuk, hogy amikor nem baloldali kormánya van az országnak, akkor az ellenzék szerint rendre megszűnik a demokrácia, és a nemzetközi politikai élet pártalapon való szerveződése miatt a magyar szocialisták ezen a szinten is képesek híveket felsorakoztatni e véleményük mellé. "Ezzel ellentétben mi akkor is demokraták vagyunk, ha ellenzékben vagyunk, és akkor is demokraták voltunk, amikor mostani kritikusaink a kommunista diktatúrát védték velünk szemben" - jelentette ki. Felidézte, "élete legszebb időszakában", az 1980-as végén és az 1990-es évek elején éppen azért harcolt a diktatúra ellen, hogy Magyarországon lehessen tüntetni, szabad választást tartani, ezért amikor ma tüntetés, kormány elleni tiltakozás zajlik, azt "a saját munkája eredményének" is tartja. A magyar médiára kitérve Orbán Viktor úgy vélekedett, látva a mai magyar sajtó sokszínűségét, kritikai hangját, időnként "durván a kormányt támadó karakterét", világosan kiderül, hogy az elmúlt egy évben a magyar sajtószabadságot féltő vélemények teljes mértékben megdőltek, "hiszen az EU-n belül az egyik legélénkebb, ellenzéki szemléletű és kritikus beállítottságú sajtó Magyarországon működik".
Arra a kérdésre, tervez-e kormányátalakítást, azt válaszolta: nincs napirenden a kabinet átalakítása, de ez nem elégedettség kérdése. "Az elégedettség a mi szótárunkban nem szerepel, majd talán a memoáríráskor, nyugdíjaskorunkban. Ha nem éreznénk úgy, hogy ma jobb teljesítményt tudunk nyújtani, mint tegnap, az baj lenne" - mondta.
A főváros által a BKV működéséhez kért állami támogatásról szólva a kormányfő azt mondta, a kabinet a budapestiek oldalán áll, de hosszabb távon szerinte fenntarthatatlan, hogy az ország legjobban fejlődő gazdasági térsége ne tudja a szegényebb országrészektől való forráselvonás nélkül megszervezni a tömegközlekedését. Meg kell oldania a fővárosnak, hogy a kormány támogatása nélkül is működjön a tömegközlekedése, azonban mivel az csak fokozatosan történhet meg, a kormány addig is "szívesen társul" olyan programhoz, amely a BKV hosszú távú fenntartásáról szól, ráadásul várható, hogy a közösségi közlekedés kérdését az IMF is napirendre akarja venni - jelezte.
Orbán Viktor végül 2012-vel kapcsolatban azt mondta: "most a konszolidációs időszak jön, amikor megszilárdítjuk, megerősítjük a most már alkotmányos védelem alá helyezett versenyképes gazdasági és társadalmi rendszert, hogy abban mindenki megtalálja a maga helyét és számítását".
