Orbán nem bízik az EU-ban
Ha valami rossz, azt érdemes megjavítani, az pedig világossá vált az elmúlt években, hogy a jegybank rosszul működött, nem tudott semmit hozzátenni a magyar gazdaságpolitikához – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban. Más országok jegybankjai tudtak segíteni országuk polgárain, az MNB nem – ezen változtatott most a jegybank – így kommentálta a MNB tegnap bejelentett hitelprogramját a miniszterelnök. A program visszafogottságáról Orbán annyit mondott, hogy "sokan kétségbe vonják, de tudunk késsel, villával enni."
Orbán szerint meg kell próbálni pénzt adni azon vállalkozásoknak, amelyeknek vannak jó üzleti tervei – ez történik most. Jelenleg tízszázalékos hitel alatt egy jól menő cég nem kap banki hitelt, holott legális üzleti szférában Magyarországon ezt a hitelkamatot szinte nem lehet kitermelni. Ha viszont kétszázalékos hitellel sem tud vállalkozni egy cég, akkor feltehetőleg a vállalkozónál van baj – tette hozzá.
A tavalyi kétszázalékos államháztartási hiányról szólva Orbán úgy vélekedett, hogy az is sok. Akkor jó egy költségvetés, ha nincs hiánya. Magyarország jobban teljesít, hisz sikerült szavahihetőségünket visszanyerve, komoly, fegyelmezett pénzügyi gazdálkodást folytatni, de még ez is kevés – mondta a miniszterelnök.
Orbán nem bízik az EU-ban
A miniszterelnök szerint Magyarország nem bízhat abban, hogy az Európai Unió kizárólag a tények alapján dönt a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése ügyében. Ha a kormány bízhatna abban, hogy az Európai Unió kizárólag a tények alapján dönt, akkor Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, de "nem bízhatunk ebben" – mondta Orbán.
Kifejtette: az EU-ban a Magyarországgal szembeni bánásmód nem mindig méltányos, tényszerű, ezért számítani kell arra, Magyarország ellenfelei mindent megtesznek azért, hogy a magyar kabinet csökkentse a bankadót és vonja vissza a rezsicsökkentést. "Megnézzük, hogy Brüsszelt mennyire fertőzi meg ez a gondolkodásmód" – fogalmazott Orbán Viktor.
"Az Európai Parlament nem európai hely"
Azzal kapcsolatban, hogy két hét múlva vitát tartanak az Európai Parlamentben (EP) a magyar alkotmányos helyzetről, Orbán Viktor elmondta: a hétvégén egyeztet Szájer József fideszes EP-képviselővel, és ezt követően dönt az esetleges részvételéről. A korábbi strasbourgi vitákkal kapcsolatban ugyanakkor – amelyeken ő is részt vett – úgy fogalmazott: az EP "nem egy európai hely", ugyanis ott a tények másodlagosak voltak, "dühös, dagadt erekkel, vastag nyakkal ordibáló baloldali, liberális, zöld, szocialista képviselők, akik azt sem tudták talán, hol van Magyarország, nyilvánvalóan nem olvasták azokat a jogszabályokat, amelyeket bíráltak. De egy dolog biztos volt, gyűlölnek valamilyen okból bennünket". Megjegyezte ugyanakkor, még az ellenfelek között is volt néhány olyan képviselő, akit érdekelt, mit mond a magyar miniszterelnök.
A kormányfő az interjúban szólt az E.ON hazai földgázipari érdekeltségeinek megvásárlásáról is, kifejtve: Magyarországnak körülbelül tízmilliárd köbméter gáz az éves fogyasztása, és "most az E.ON, illetve egy másik gáztározó megvásárlása eredményeképpen mintegy hétmilliárd köbméternyi gáz tározására alkalmasak vagyunk". Ez azt jelenti, hogy "akármi is történik a cső másik végén, ha van betározott gázunk, biztonságban vagyunk, tehát a kamrakulcs nálunk van" – mondta. Kérdésre válaszolva egyértelművé tette azt is, hogy a gázvásárlás és -szállítás az egy ügy, az atomerőmű-építés pedig egy másik ügy, "semmilyen program nincs összekapcsolva semmilyen másikkal".
A negyedik alkotmánymódosításból fakadó jogszabály-alkotási feladatokkal kapcsolatban közölte: a felsőoktatás kérdése – vagyis hogy a tervek szerint szerződés helyett nyilatkozatot írnának alá a jövőben a hallgatók – a következő héten esedékes kormányülésen kerül napirendre, de az biztos, hogy a kabinet elvi kérdésekben nem enged, "egyensúlyban kell tartanunk a magyar emberek közösségérdekeit és a diákok egyéni érdekeit".
Végül kitért a rezsicsökkentésre, és megerősítette, hogy további díjmérséklések lesznek, "de az további küzdelmekkel jár", ezért fontos, hogy az emberek kinyilvánítsák: akarnak-e újabb rezsicsökkentést.