Új munkahelyek és új munkakultúrák támogatására stratégiai megállapodást írt alá a Parlamentben Magyarország kormánya nevében Orbán Viktor miniszterelnök és Martin Jager, a Daimler konszern kül- és közpolitikai kapcsolatokért felelős alelnöke. Elsődleges cél, hogy Kecskemét a régió magyar járműipari központja legyen.

A stratégiai megállapodás fő elemei közé tartozik a szakképzés továbbfejlesztése, valamint a hazai beszállítói kör erősítése, de érinti az infrastruktúra, valamint a kutatás és fejlesztés területét is. A 800 millió eurós beruházással felépített és már közel 3 ezer embert foglalkoztató kecskeméti Mercedes-gyárban idén 40 ezer, 2013-ban 100 ezer autó készül. A kompakt osztályú B modell mellett jövőre már 4 ajtós CLA kupékat is kiszállítanak. Nem kizárt, hogy tovább bővítik a kecskeméti telephelyet, mely információink szerint akár évi 300 ezer autó gyártására is alkalmas lenne.

Orbán Viktor parlamenti beszédében elmondta: a magyar kormány úgy érzi, hogy a nagy globális cégekkel is együtt kell működni, mert a következő években verseny indul a világgazdaságban kiemelt szerepet játszó cégekért. A magyar–német kapcsolatok sajátságosak, volt egykor a balatoni NDK-NSZK polgárok találkozója, majd a vasfüggöny leomlása, ami a múlt, de ebből nem lehet megélni. Napjainkban a magyar műszaki színvonalat is emelik a német beruházók, melyeknek jelentős szerepe van a magyar gazdaságban. Tíz éve még nem az ipari, hanem a pénzszektorban látták a jövőt a szakemberek, napjainkban Európa versenyképességében fontos szerepet kap az ipari termelés.

"Az új magyar gazdasági modell szinte hibátlanul kapcsolódik a némethez" – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök úgy fogalmazott, a magyar–német kapcsolatok jövőbeli összetartó ereje, "cementje" a modern német gyáripar megjelenése, tartós jelenléte Magyarországon, valamint a magyar gazdaság modernizálásában játszott német szerep. Orbán Viktor közölte, egyfajta együttműködési verseny kialakulására számít a világban, mégpedig azért, mert az országok – mint mondta – versengeni fognak, hogy a globális cégekkel melyikük tud jó kapcsolatot kialakítani. "Azzal, hogy Magyarország ezt a folyamatot elindította, versenyelőnyre tett szert" – utalt a stratégiai megállapodások sorozatára. Magyarország munkaalapú gazdaságot épít, az ipari termelést pedig hosszabb távon is a magyar nemzetgazdaság gerinceként képzeli el – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ha Európa versenyképes akar lenni, ipari termelési központokra van szüksége, Magyarország pedig a német–magyar együttműködéssel egy ilyen modern, hosszú távon megbízható jövedelmet termelni tudó központ lehet.

A miniszterelnök beszédében méltatta Kecskemétet is, mint befogadó várost, mint ipari és szakképzési központot.