Orbán: abszurd politikai feltételekhez kötni az IMF-hitelt
A kormányfő elmondta: szoktuk kérni Brüsszelt, hogy küldjenek konkrét feltételeket, de ilyeneket tartalmazó papírt máig nem kapott a magyar kormány. Az EU-val folytatott vitákban minden nappal előbbre vagyunk fél lépéssel, a dolgok jó irányba haladnak, még ha a sebesség nem is tűnik megfelelőnek.
Megjegyezte: sokkal több vitás kérdést oldottunk meg, mint amennyi visszamaradt. A nyitott kérdésekkel kapcsolatos álláspontunkat kiküldtük Brüsszelnek, ott napokon belül várható ezekben döntés. Amiben marad a véleménykülönbség, abban az unióban szokásos módon a független Európai Bíróság jár el és harmadik félként eldönti, hogy kinek a javára dönt.
„Brüsszel nem Moszkva, olyan nincs, hogy a két fél közül az egyik megmondja, hogy kinek van igaza. Ez a kommunizmusban volt lehetséges” - hangoztatta Orbán, aki április 23-ai brüsszeli látogatásán nagy valószínűséggel találkozik és tárgyal majd José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel, mert mint mondta, amikor Brüsszelben jár, mindig szokott találkozni az elnökkel.
Orbán határozottan kijelentette: képtelenségnek tartja, hogy politikai feltételeket támasszanak a EU/IMF hitel fejében. Emlékeztetett arra, hogy Egyiptom velünk egy időben fordult az IMF-hez, és már meg is kapta a hitelt, noha a politikai stabilitás terén nincs egy súlycsoportban a két ország.
„Az IMF a mi bankunk, pénzügyi alapon dönt az igényekről, s elképzelhetetlen, hogy túlterjeszkedik saját hatáskörén. Ez olyan jellegű beavatkozás volna egy nemzet életébe, amit az unióba soha, senki nem fogadna el. Az zsarolás volna, ha tisztán pénzügyi kérdéseket politikai feltételek teljesítésével kapcsolnának össze, legyen szó akár az igazságszolgáltatásról, akár másról.” - hangoztatta.
A szokás az, ha egy uniós tagállam fordul hozzá segítségért, akkor azt az EU-n keresztül teheti meg. Magyarország ezt, a normális utat választotta, bár már voltak olyanok, akik kicselezték Brüsszelt és így jutottak hitelhez, de ezt nem tisztességes vagy szép eljárásként minősítette a miniszterelnök. Hogy kire gondolt, azt nem osztotta meg a hallgatósággal.
„Az EU most jól látható módon hajlik arra, vagy kacérkodik a gondolattal, hogy ezt a jogkörüket felhasználva politikai feltételeket szabjanak Magyarországgal szemben. Ha ezt a döntést hoznák, azt a leghatározottabban vissza kellene utasítanunk, de nem csak nekünk, hanem az összes uniós tagállamnak” - szögezte le a miniszterelnök. De Brüsszel ebben a kérdésben szerinte még nem lépte át a Rubicont.
Az új konvergenciaprogrammal kapcsolatban konkrétumokat nem mondott Orbán, inkább elvi síkon közelítette meg a kérdést, visszatérve az adósságcsökkentés fontosságára. „A nép úgy döntött két éve, hogy nem akar adósrabszolgaságban, mások hiteléből élni, s évi 1300 milliárd forintot kamatra költeni. Ez a személyi jövedelemadóból befolyó összeg 90 százalékának felel meg. Ilyen adósságteher alatt egyszerűen meg fogunk fulladni, ebből nem lesz jólét, nem lesz családtámogatás, iskola, ezért nekünk muszáj visszanyerni a gazdasági önrendelkezésünket, ehhez pedig ki kell törnünk az adósságcsapdából. Ezt azonban nagyon sokan nem akarják” – fejtegette a kormányfő.
Közülük Orbán a bankárokat, bürokratákat, a nagy cégeket nevesítette, utóbbiak közül azokat, amelyeknek jó üzletekben volt részük az elmúlt időszakban. A kormány feladata, hogy a sok ellenérdekeltség között megtalálja azt a ösvényt, amelyen mégis ki tudja vezetni Magyarországot az adósságcsapdából.
„Folyamatosan csökkenteni akarjuk a munkát terhelő adókat, és a fogyasztás, forgalom felé elvinni az adózást. Ez radikális váltást jelent” – mondta az új magyar gazdasági modell felvázolása kapcsán. Ide kapcsolódik a banki tranzakciós adó, amelyet nagy valószínűséggel 2013-ban már bevezethetnek. Orbán úgy véli, nem lehet több az illeték egy ezreléknél ezért azt üzeni a vállalkozásoknak és az embereknek, hogy emiatt egy percig se fájjon a fejük. Arra viszont korainak tartotta a választ, hogy az illetéket a lakosság vagy a bankok fizetik-e.
