Orbán: 2020 előtt nem lesz magyar euró
A miniszterelnök a pénteki brüsszeli Európai Tanács-ülésen történtekkel kapcsolatban leszögezte: Magyarország és a magyar uniós elnökség nem ellenzi az eurózóna tagállamainak közös tanácskozásait és közös döntéseit, sőt örül nekik.
Orbán Viktor kiemelte: abban egyetértettek az uniós állam- és kormányfők, hogy az európai gazdaság nincsen túl a válságon, és a helyzet rendkívül veszélyes. "Nagy hullámok közelednek az európai gazdaságok felé" - fogalmazott a miniszterelnök, ugyanis az uniós tagállamok adóssága gyorsuló ütemben nő, az adósságválság nem állt meg, és ha ilyen ütemben halad tovább, akkor 2014-2015-re az államadósság mértéke átlagosan számolva 100 százalék fölé fog emelkedni a tagországokban.
A kormányfő hangsúlyozta: ennek tükrében állapodtak meg pénteken Brüsszelben arról, hogy német-francia javaslatra versenyképességi paktum néven ezentúl rendszeresen találkoznak egymással a 17 euróövezeti tagország állam- és kormányfői. Az első ilyen találkozó márciusban lesz.
Ezeken a találkozókon külön, csak rájuk vonatkozó gazdasági és politikai döntéseket hoznak majd az eurózónához tartozó országok. Orbán Viktor szerint az eurót használó 17 tagállam olyan súlyosnak ítéli meg a helyzetet, hogy szerintük "az euró megmentése olyan speciális döntéseket igényel", amely indokolja egy ezzel a céllal létrejövő tanácskozási rendszer felállítását.
A magyar miniszterelnök elmondta: a német-francia javaslat olyan részleteket tartalmaz, mint például a 17 euróövezeti ország nyugdíjkorhatárának vagy társaságiadó-alap kiszámításának egységesítését, illetve egységes alkotmányos fékek beépítését az államadósság maximalizálása érdekében.
Orbán Viktor úgy foglalta össze a helyzetet: "a 17 érintett ország vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy a 27-ek keretein belül nem tudják kezelni az eurózóna válságát, ezért 17-en fogják megoldani azt, eddig szokatlan eszközökkel". A miniszterelnök leszögezte: ez nem a szétesése vagy a szakadása az Európai Uniónak, pusztán arról van szó, hogy egyetlen pénz sem tud megállni a lábán, ha nincsen mögötte egységes költségvetési vagy adópolitika. Orbán Viktor szerint ezt egyébként akkor kellett volna megalkotni, amikor létrehozták az eurót.
A teendőkkel kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: "a hajót meg kell erősíteni, biztonságossá kell tenni, és korszerűsíteni kell, mielőtt ideérnek a hullámok. Együtt hajózunk, de hogy kinek sikerül megerősíteni a maga hajóját, és kinek nem, kit sodor el a víz, ki süllyed el, és ki marad talpon, ki tud bent maradni a kötelékben, és ki nem, az mindenkinek a saját dolga".
A magyar "hajó megerősítésének" egyik lépése a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken Brüsszelben bejelentett stabilitási alap is. A 250 milliárdos alapról szóló kormányrendeletet várhatóan hétfőn írja alá a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány nem enged a 3 százalék alatti költségvetési hiánycélból, és az államadósság csökkentéséből sem. Arra a kérdésre, hogy akkor honnan lesz meg a 250 milliárd, Orbán Viktor azt felelte: ez Matolcsy György és államtitkára dolga: a nemzetgazdasági miniszter döntött úgy, hogy egy stabilitási alap felállítását javasolja, és annak mértékét is ő határozta meg.
A miniszterelnök kiemelte: ezt a stabilitási alapot csak akkor használja fel a kormány, ha azt a gazdaság helyzete megengedi, és "elmúlt a veszély." Orbán Viktor szerint a stabilitási alap tulajdonképpen azt a helyzetet akadályozza meg, hogy ma nem látható külső események hatására módosítani kelljen a költségvetést - amiről ma egyébként szó sincsen -, illetve az alap megnyugtatja a piacokat is.
A magyar miniszterelnök hangsúlyozta azt is: örül, hogy az eurózóna tagállamai "meg fogják menteni és erősíteni az eurót", ami szerinte "szép jövő előtt áll". Magyarországnak ezalatt a saját dolgával kell foglalkoznia, hogy hamarosan az legyen a kérdés, hogy mikor vezetjük be az eurót.
A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: véleménye szerint az eurózónához való csatlakozás feltételei radikálisan meg fognak változni a tagállamok közti egységes költségvetési politika irányába. Magyarország viszont nem támogathatja az egységes adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne a versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben.
Az euró-forint árfolyam lehetséges alakulásával kapcsolatban Orbán Viktor leszögezte: nem szabad hagyni, hogy csak az euróövezeti országok erősítsék meg a közösségi valutát, hanem a magyar kormánynak a forint erősítésén kell dolgoznia, és akkor nem lehet probléma.
A miniszterelnök szerint a következő 2-3 hónapban a monetáris politika átalakításával létre kell hozni a kormány és az új, kibővülő monetáris tanács között az együttműködés higgadt és hatékony formáját, a mostani ugyanis káros a gazdaságra. A kormányfő szerint "újra meg kell nyitni" a tavaly ősszel a sajtóban lezajlott vitát Surányi György korábbi és Simor András jelenlegi jegybankelnök között, amely a monetáris politika eszközeiről és céljairól szól.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a monetáris politika "a lassú mozgású sportok közé tartozik", vagyis nyugodtság kell hozzá, nem "rángatással" kezelni. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta: tévesek azok a sajtóhírek, miszerint a kormány az inflációs cél emeléséről döntött volna.
Áttörésnek és nagy magyar sikernek nevezte Orbán Viktor az uniós állam- és kormányfők pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján született döntéseket szombati budapesti sajtótájékoztatóján. A magyar miniszterelnök kiemelte: pénteken döntés született az uniós energiapiac egységesítésének és a függőségek megszüntetésének felgyorsításáról is. Ennek részeként a szabályozási korlátok leépítésével és a hiányzó infrastruktúra megépítésével az Európai Unió teljes területén egységes energiapiacot hoznak létre, ez vonatkozik a földgázra, a kőolajra és a villamos energiára is. Ehhez csőhálózatokat kell építeni, és össze kell kötni a nagyfeszültségű rendszereket is.
A másik fontos határozat a függőségek megszüntetéséről szólt: eszerint az uniós vezetők kimondták: el kell érni, hogy minden tagállam legalább két egymástól független forrástól tudjon energiát szerezni. Ennek értelmében "legmagasabb szintre emelte az unió" az észak-déli hálózatok megépítését, valamint kimondták, hogy a Nabucco gázvezeték megépítésének munkálatait is fel kell gyorsítani.
Magyarországgal kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: folyamatban van a magyar és a román, a magyar és a horvát, a magyar és a szlovák rendszerek összekötése. Horvátországgal jövő kedden Zágrábban írják alá a hiányzó két megállapodást a gázellátás összekötéséről. Szlovákiával szintén megszületett az egyezség, és északi szomszédunk Lengyelországgal is szándéknyilatkozatot írt alá hálózataik összekötéséről. A szlovák-magyar közös vezetékkel kapcsolatban Orbán Viktor hozzátette: mivel annak 85 százaléka Magyarország területén lenne, ezért a költségek 85 százalékát is Magyarország állja majd. Ez a miniszterelnök becslése szerint 30-40 milliárd forint lehet.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter Szlovéniával is tárgyal egy lehetséges összekapcsolódásról. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország ezek hatására is néhány éven belül a Fekete-tenger, a Balti-tenger, az Adria, Azerbajdzsán és akár Észak-Afrika felől is rendelkezni fog energiaellátási lehetőséggel, és ezzel "egy óriási csapdából fog kiszabadulni".
Orbán Viktor hozzátette azt is, hogy hamarosan döntés születik a Paksi Atomerőmű új blokkjának megépítéséről is, amely a régivel együtt képes lesz ellátni Magyarország áramigényének 60 százalékát.
Az energiahordozók árával kapcsolatban a miniszterelnök leszögezte: ha sikerül ennyi lehetőséggel összekötni Magyarországot, akkor reális esély lesz a mostani hosszú távú szerződések lejártakor - 2015-ben - kedvezőbb egyezségeket kötni.
A miniszterelnök elmondta azt is, hogy februárban nagyszabású programot hirdet meg a kormány, amely a gáztüzelésű kazánokról a vegyes tüzelésű kazánokra való átállást támogatja majd.
