Orbán Viktor miniszterelnök bízik abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február 17-i budapesti látogatása alatt tető alá tudja hozni a hosszú távú gázszállítással kapcsolatos megállapodást. A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Angela Merkel német kancellár magyarországi látogatásáról is szólt, hangsúlyozva, hogy nincs problémás terület a magyar-német kétoldalú együttműködésben. A rádióinterjúban egyúttal jelezte azt is, elképzelhetőnek tartja a bankadó fokozatos csökkentését a következő években.

A miniszterelnök a Putyin-látogatással összefüggésben kifejtette: az idén lejár az a hosszú távú gázszállítási szerződés, amelyet korábban az oroszokkal kötött Magyarország. Így "ma nincs biztosítva a magyar gazdaság működéséhez szükséges energia 2015 után, és ma nincs biztosítva a háztartások gázellátása sem 2015 után. Ezt a kérdést kell nekem megoldanom" - közölte, jelezve, hogy a Putyin-látogatás előkészítésének keretében már folynak erről a szakértői egyeztetések.

Orbán Viktor úgy összegzett: nagyon bízik abban, hogy az ezt a helyzetet megoldó megállapodást tető alá tudja hozni az orosz elnök látogatása alatt.

Az Oroszországgal szembeni szankciókról úgy nyilatkozott: ezek éles ellentétben állnak Magyarország érdekeivel, ugyanakkor Magyarország tagja az Európai Uniónak, az egységes fellépés pedig érték, és az európai egység fenntartása segíti a konfliktus megoldását, ezért Magyarország ezidáig alárendelte a saját érdekeit a közös európai álláspontnak.

Angela Merkel német kancellár jövő hétfői budapesti látogatásáról szólva a kormányfő kijelentette: nincs problémás terület a magyar-német kétoldalú együttműködésben, a kapcsolatrendszer adatai fantasztikusak.

A vizit szerinte felhívja a figyelmet a két ország, a két nép közötti régi, tartós és valószínűleg a jövőben is fennálló barátságra, stratégiai együttműködésre.

Németországot az Európai Unió legsikeresebb országának nevezte, hozzátéve, Angela Merkel "sziszifuszi munkát végez", hogy az orosz-ukrán konfliktus Európának kedvező módon oldódjon meg, valamint hogy egybetartsa Európát.

Arra a kérdésre, hogy számít-e tőle kritikára, a miniszterelnök egy másik kérdéssel válaszolt: "hogyan fordulhatna az elő, hogy bármely ország, amely egy közösséghez tartozik, kritizálja a másikat?" "Azért, mert valaki nagy, a lehetőség nem adatik meg. Az hogy nézne ki, ha mi (...) egy országra nézve kritikai megjegyzéseket tennénk?" - fogalmazta meg véleményét.

Orbán Viktor arról is beszélt, egyedül a németeknek van olyan tervük, amely elég nagyszabású, hogy új kereteket adjon az Európa jövőjéről szóló vitáknak, ez pedig az eurázsiai gazdasági együttműködési terv.

A kormányfő ebben nagy lehetőségeket lát Magyarország számára, ezért - mint mondta - "nekünk érdekünk, hogy ez a német terv napirendre kerüljön, minél hamarabb megvalósuljon. Ez megoldaná a problémáinkat, sőt a korábbi helyzetnél is szélesebb távlatokat nyitna a számunkra". Kijelentette: ez a legjobb terv, amit Magyarország számára ki lehet agyalni.

Ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, Magyarország kapu a kelet-nyugati viszonyban.

Arra a felvetésre, hogy több kritika is érte a magyar kormányt német üzletemberek részéről - például a reklámadó miatt -, Orbán Viktor úgy reagált: az üzletemberek álláspontja nem kritikai, hanem "érdek- és pénzvédő". "Ahol össze tudjuk egyeztetni Magyarország pénzügyi érdekeit az ő gazdasági érdekeikkel, ott mindenhol megállapodásra törekszünk". Ahol viszont ez nem lehetséges, "ott elsőbbséget kell adni a magyar emberek érdekének" - mondta.

A bankadó esetleges mérséklésével kapcsolatban a kormányfő felidézte azt a korábbi vállalásukat, hogy miután sikerül megmenteni az országot a gazdasági összeomlástól, azt követően ezt az adónemet lecsökkentik olyan szintre, amely "nem ismeretlen Európában".

A magyar gazdaság ma jól teljesít, ezért fel lehet vetni ésszerű módon, hogy a kormány visszatérjen erre a korábbi vállalásra a következő években fokozatosan, több lépésben, tervezett módon - közölte.

Orbán Viktor továbbra is új európai bevándorláspolitikát szorgalmaz. A Kossuth Rádióban úgy fogalmazott: "nem akarunk a megélhetési bevándorlók célországa lenni". A munkaügyi adatokat kommentálva a kormányfő arról is beszélt, szerinte a rendszerváltás ősbűne elfogadni a munkanélküliséget mint természetes állapotot.

A bevándorlás kérdéséről szólva Orbán Viktor ismét kifejtette: tömegével érkeznek Magyarországra olyan emberek, akik nyilvánvalóan nem menekültek, nem üldözik őket otthon, a megélhetés reményében jönnek el, Magyarországon azonban - a kedvezőbb elbírálás érdekében - politikai üldözöttnek nyilvánítják magukat. Megjegyezte, ezek az emberek nagyon gyakran tovább is állnak innen.

A párizsi merényletek után azonban - folytatta - azok az országok, ahová Magyarországról mennek a megélhetési bevándorlók, szigorítani fogják a szabályaikat, így itt fognak rekedni, ám "ezt nem akarom, és szerintem a magyarok többsége sem akarja".
"Mi nem akarunk a megélhetési bevándorlók célországa lenni" - jelentette ki.

A miniszterelnök új európai bevándorláspolitikát szorgalmazott, megismételve: szerinte nincs értelmes érv amellett, hogy miért kellene beengedni az országba más kultúrából, civilizációból érkező emberek tömegeit, akik kizárólag a megélhetésért jönnek ide.

Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy az unión belüli, "munka céljából történő mozgásoknál" nem lehet bevándorlási kategóriákat használni, hiszen "mi európai polgárok vagyunk, egész Európa a mienk".

A foglalkoztatás bővülésével kapcsolatban a kormányfő azt mondta: a magyar emberek dolgozni akarnak, a magyar büszke nép, ha lehetősége van rá, nem akar kegyelemkenyéren élni, hanem a saját munkájából akar megélni. A mostani kormány partnere ebben az embereknek, így ez a "természetes életösztön" azonnal megjavítja a foglalkoztatottsági, munkanélküliségi mutatókat - tette hozzá.

A szegénység elleni küzdelem legfontosabb eszközének nevezte a munkahelyteremtést a kormányfő.

Azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság csütörtöki döntése szerint nem alaptörvény-ellenesek az úgynevezett első devizahiteles törvénynek a bíróság által kifogásolt szakaszai, Orbán Viktor úgy fogalmazott: csütörtök este "jó oka volt sok százezer magyar családnak, hogy pezsgőt bontson".

Megjegyezte, nem volt könnyű megtalálni a jó megoldást a devizahitelesek ügyében, öt évbe telt e helyzet megoldása, amit az előző kormányok felelőtlen politikája idézett elő.

Arra a kérdésre, hogy a jegybanknál a forintosítással keletkező profittal mit lehet kezdeni, a miniszterelnök azt felelte: a nemzeti bank függetlensége kizárja, hogy bármely kormánytisztviselő érdemi vitát kezdeményezzen a nyilvánosság előtt a jegybanki nyereségről vagy veszteségről. Ezt a legutóbbi kormányülésen is világossá tette - közölte. Annyit azonban megjegyzett, ésszerűnek tartja azt a jegybanki politikát, amely szerint a központi bank tartalékokat képez a nyereséges években a veszteséges évekre, hogy ne a költségvetésből kelljen a majdani veszteséget finanszírozni.

A családi csődvédelem KDNP-s előterjesztéséről Orbán Viktor úgy tájékoztatott: a kereszténydemokraták most egyeztetnek az Igazságügyi Minisztériummal, hogy a kormány számára tárgyalható formába hozzák a javaslatot.