Csütörtökön a svájci bejegyzésű MET Power AG megvásárolta a Dunamenti Erőmű Zrt. 24,5 százalékos részvénycsomagját a francia GDF Sueztől - derül ki a két fél pénteki közleményéből. A vételárat a felek nem hozták nyilvánosságra. A cég többsége így a francia befektetőnél maradt, bár a MET további csomagokhoz is hozzájuthat.

A MET honlapja, illetve korábbi kutatások szerint a MET Power AG a szintén svájci MET Holding AG-é, amit 40 százalékban a Mol, 60 százalékban offshore-jellegű cégek jegyeznek. Ezek egyike mögött - többszörös áttétellel - Garancsi István, Orbán Viktor és Hernádi Zsolt Mol-vezér közeli ismerőse, a Videoton futballcsapat gazdája áll. Egy ág kötődik a Wallistól tíz éve távozó, ma például Csányi Sándor Mol-alelnökkel üzleti kapcsolatban álló Nagy György vállalkozóhoz is.

A Dunamenti Erőmű többsége az 1995-ös magánosítás során belga kézbe került, de ma már külföldi átalakulások nyomán az - Égáz-Dégázt is jegyző - francia GDF Suez csoport tagja. Az erőműcégből jelenleg 50,3 százalékot jegyez a csoporthoz tartozó Electrabel S.A., a privatizáció óta 25 százaléka van az állami MVM-nek, 24,5 százalékot birtokolt eddig a GDF Suez Zrt. - vélhetőleg ez a pakk került át egészben a MET-céghez -; néhány részvény magánszemélyeké.

Az erőmű méreteit illetően máig Magyarország második legnagyobb áram- és hőtermelő egységének számít. A válságig jelentős nyereséggel üzemelt. Egyes szakértők szerint bőven behozta a privatizációs vételárat, amely egy parlamenti jelentés szerint 141 millió dollárra - az akkori 130 forint körüli dollárárfolyamon közel 20 milliárd forintra - rúgott. A külföldi tulajdonosok alatt a társaság igyekezett fejleszteni, elöregedő gázblokkjait felújítani, cserélni. Ám a bevételek és a nyereség a válság nyomán jelentősen estek. A céggel ekkor szüntette meg az MVM hosszú távú áramfelvásárlási szerződését is, így az egységnek a piacról kellett megélnie. A tőzsdei áramár esett, amit a fő költségelemüknek számító gázé nem követett. 2011-ben még átadtak egy új, 400 MW-s blokkot, de a Paksi Atomerőműéhez mérhető 2 ezer megawattos (MW) összteljesítmény felét tavalyelőtt elhasználódás okán leállították. Tavaly a Magyar Nemzetben bejelentették, hogy leállítják az áramtermelést és leépítik a létszámot. Az erőmű ma már csak hőt termel, ám mintegy ezer MW-s méretével továbbra is az ország második legnagyobb erőműve. Az év végén - mint az a napi.hu akkori tudósításából kiderült - a közgyűlésen már a csődbejelentés halasztásáról döntöttek. Értesülésünk szerint ennek legfőbb oka, hogy a cég nem tudta tovább fizetni az új blokkra felvett hiteleit. Mint azt megírtuk, a fejlesztés 200 millió euróba - mai áron mintegy 60 milliárd forintba - került.

Az eladó és a vevő pénteki közös közleményéből kiderül, hogy a MET - meg nem nevezett mértékű - hitelt is nyújtott az erőműtársaságnak. A MET-nél ennek mértékéről lapunknak annyit mondtak, hogy az jelentős és összetett növekedési elképzeléseik része. Azt nem kívánták kommentálni, hogy ebből a cég törlesztheti-e a blokkokra felvett hitelét is. Kérdésünkre leszögezték: a 24,5 százalékos csomaggal nem kaptak irányítási jogokat, de további részvényvásárlás nincs kizárva. Azt a kérdésünket, hogy van-e további részvénycsomagokra opciójuk, szintén nem kívánták véleményezni.

Az ügyletről a felek leszögezik: közösen jelentős erőfeszítéseket tettek azért, hogy az erőmű fenntartható üzleti pályára lépjen és a jövőben is hozzájárulhasson a hazai energiaellátás biztonságához. A megállapodás eredménye képpen jó esélyt látnak arra, hogy a Dunamenti Erőműben közel száz munkahelyet a továbbiakban is fenn lehessen tartani.

Szakértők szerint az erőműnek - az áramár meglódulásán túl - akkor növekszik a túlélési esélye, ha a gázzal is kereskedő MET az eddiginél jelentősen olcsóbb fűtőanyagot képes biztosítani a számára, avagy az MVM-csoport több áramot és úgynevezett tartalékszolgáltatást vásárol tőlük. Kérdés, mennyire gondolkodik együtt a további pályáról a - mostani ügyletről nyilatkozatot nem tevő - MVM és a MET. Az irányítók okán az MVM-et elsősorban a Fidesz gazdasági hátországához sorolják, míg a MET a kormányfőn túl a Molhoz és vezetőihez érezhető közel.

A MET és ügyletei

„A MET Csoport svájci központú, nemzetközi kereskedőház, az európai gázpiac aktív nagykereskedelmi szereplője, míg a kiskereskedelem terén Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Horvátországban tevékenykedik. Mára a MET Csoport leányvállalatai révén nyolc európai országban van jelen, kereskedelmi tevékenységet 11 nemzetközi gázpiacon és további nyolc európai kereskedési ponton folytat. 2013-ban áram, idén pedig új londoni irodáján keresztül a kőolajkereskedelem felé is nyitott” - írja magáról a Mol, Orbán Viktor ismerőse, illetve Csányi Sándor üzleti partnere tulajdonában álló energiatársaság, amely különböző elődcégeit hozzászámolva is csupán néhány éve van jelen a piacon. Az internetre ismeretlenek által feltöltött anyagok egy hónapja az MVM-csoporttal kötött, vitatható gázpiaci ügyleteket tártak fel, melyek nyomán a MET az MVM-nek biztosított kormányzeti kivételek kihasználásával az MVM-nél jóval nagyobb nyereséghez juthatott.