Orbán gyermekkori álmai helyszínén
Sűrűn telnek a kampányidőszakban Orbán Viktor napjai. A kormányfő kedden a Lego 60 milliárdos üzemét adta át Nyíregyházán, hogy aztán a fővárosba sietve 29 milliárd forintos székesfehérvári kapacitásbővítő beruházást jelentsen be a japán Denso főnökével.
A szerda sem ígérkezik eseménytelennek, noha a miniszterelnök az említetteknél jóval szerényebb alkalomból ünnepelhetett Wáberer György fuvarozó nagyvállalkozóval, a Waberer's International Zrt. tulajdonosával. Egészen pontosan a 3200. Waberer's flottaszínekre festett nyergesvontató beérkeztéhez és munkába állításához asszisztált a miniszterelnök. Aki, ha már ott volt, meleg szavakkal illette a cégalapító teljesítményét.
Maga az esemény a megadotthoz képest 17 perc késéssel indult, ami a kormányzati munkában nem kirívó, sőt már megszokott, a hazai logisztikában azonban nem szokványos jelenség. Az okra Orbán Viktor világított rá, amikor Wáberer Györggyel a sárga kamionok elé állva azt kérdezte a cégvezetőtől, hogy van-e hoppmester vagy azok is mi vagyunk?
A hoppmester szerepét a házigazda vállalta magára. Beszédében megemlékezett a kormánnyal tavaly kötött stratégiai szövetségről, amely meghozta a gyümölcsét: ők vállalták, hogy külföldi cégeiket hazahozzák, 500 kamionnal bővítik járműállományukat, és hatszáz új munkahelyet teremtenek. A kormány pedig meghallgatta javaslataikat, és megkönnyítette a hazai és nemzetközi utakon fuvarozó magyar cégek helyzetét azzal, hogy a napidíj adómentes határát 25-ről 40 euróra emelte, bevezette a kereskedelmi gázolajárat, mérsékelte az iparűzési adóterheket és a súlyadót a fuvarosok esetében. Mindezen versenyképesség javító tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a Waberer's a kelet-európai országok fuvarosainak európai fuvarpiaci versenyében megszerezte a második helyet, s növelni tudta szállítási teljesítményét.
Wáberer György azonban bölcsen hallgatott a „sötét oldalról", azaz az elektronikus útdíj tavaly nyári bevezetéséről, amely hatalmas terhet jelent a fuvarozó szakmának. A múlt felemlegetése helyett inkább örömét fejezte ki, hogy a stratégiai megállapodásnak köszönhetően közvetlen kapcsolatot teremthettek a gazdaságpolitikával, s tervei között említette versenyképességük további fokozását.
Itt is a sofőrképzést fontosságát emelte ki, majd átengedte a mikrofont a miniszterelnöknek, aki elöljáróban leszögezte: neheztelt volna, ha nem kap meghívást erre a jeles alkalomra, a 3200. nyergesvontató átadása. A céggel folytatott közös munka fontosságára, hívta fel a figyelmet, ez a legszebb a sikereinkben – fogalmazott.
Orbán Viktor férfiemberként visszaemlékezett gyermekkorára. Arra, hogy kölyökként, mint mindenkinek, neki is a kamion volt az álma, ezért máig szívesen jár a kamionterminálokra, külföldi útjain pedig villog és bekapcsolja a vészvillogót is, ha magyar kamionnal találkozik. A jövőről szólva kifejtette, továbbra is folytatják az együttműködést és nyitottak Wáberer György, illetve a fuvaros szakma javaslataira.
Tanulságként említette, hogy a kormány irányítani, szabályozni, befolyásolni tudja a gazdaságot, de működtetni nem. Ahhoz olyan emberek kellenek, mint Wáberer György, aki privatizációs sikertörténetet írt a Hungarocamion megvásárlásával, és felelősségét az is mutatja, hogy nevére vette a vállalatot.
A miniszterelnökség s a kamionsofőrség között párhuzamot is vont Orbán: ezek szerinte rokonszakmák, hiszen egyikük képviselői sem térhetnek le az útról és célhoz kell érniük.
A sajtónyilvános esemény egy sárga overálos kamionsofőr színrelépésével folytatódott, aki a jelképes slusszkulcsot átvéve beindította a 3200.-ik Waberer's nyergesvontatót.