Körlevélben fogalmazta meg elvárásait a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a hitelintézetek számára, hogy azok megfelelően tudják kezelni a fokozódó hitelkockázatokat, illetve a pótlólagos likviditás és tőkebevonás nehézségeit a pénzügyi válság közepette.

A PSZÁF a tőkehelyzet erősítése érdekében azt várja a hitelintézetek vezetőitől, hogy ne javasoljanak osztalékfizetést a tulajdonosoknak. A tulajdonosoknak pedig javasolja, hogy 2009-ben tanúsítsanak önmérsékletet, és ne éljenek az osztalékfizetés lehetőségével.

Annak érdekében, hogy a hitelintézetek a megnövekedett kockázatok idején is fenntarthassák hitelezési tevékenységük volumenét, a felügyelet kezdeményezi, hogy azok a hitelintézetek is képezzék meg általános tartalékukat, amelyek - jelenlegi magas tőkeszintjük miatt - ez alól felmentést kérhetnének. A hitelintézeti törvény alapján azok a piaci szereplők kérhetnének felmentést, amelyeknek a szavatoló tőkéje eléri a jogszabályban előírt tőkekövetelmény másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartalékuk. A PSZÁF el fogja utasítani azokat a hitelintézeti kérelmeket, amelyek 2009-ben az általános tartalékképzési kötelezettség alóli felmentést célozzák - áll a körlevélben.

A felügyelet szerint a hitelkockázatok növekedése idején különösen fontos, hogy a kockázatok átláthatóak legyenek az ügyfelek és a hitelintézetek számára is. Ezért nem tartja követendő üzletpolitikának, ha a hitelintézetek olyan újító jellegű termékeket értékesítenek, amelyeknek a kockázatai nem, vagy csak nehezen láthatók át. Ilyen konstrukciónak számítanak a nemzetközi válság kirobbanását okozó, vagy ahhoz hasonló strukturált értékpapírok, a strukturált kamatlábcsere ügyletek (FX linked swap-ok) és az árfolyam-spekulációs opciós ügyletek, amelyek a hozzá nem értő ügyfelek számára akár nagy veszteséget is okozhatnak.

A vezetői körlevélnek nincs kötelező ereje, az abban foglaltak megvalósulását azonban a felügyelet figyelembe veszi az ellenőrzés során.