Öt országból érdeklődtek már a modern kinézetű gépek iránt a fejlesztő cégnél - Földi Imre / Fotó

Már javában zajlott a NAV-hoz bekötött pénztárgépek értékesítése, amikor a tavaly ilyenkor alapított, LA Pénztárgép Kft. saját gép tervezésébe fogott. A teljesen magyar online kassza gyártása ma indult a cég budaörsi összeszerelő üzemében, a gyártáshoz több százmillió forint hitelt adott a Gránit Bank, amelyben tavaly nyáron szerzett 49 százalékos tulajdonrészt az állam.
Az összeszerelő üzemben 2-400 embernek adnak munkát. A termelés beindítását és a raktárkészlet felhalmozását több százmillió forintos hitellel segítette a Gránit Bank, amely Siklós Jenő vezérigazgató-helyettes szerint a döntés meghozatalakor figyelembe vette, hogy ez egy magyar fejlesztés. Sokkal jobban megismerték a projektet, rugalmasabb feltételeket alakítottak ki, de  nem vállaltak extra-kockázatot.
Az ezer négyzetméteres üzemben naponta 800-1200 pénztárgépet szerelnek össze, a cég jelenleg több ezres raktárkészlettel rendelkezik, így folyamatosan ki tudják szolgálni a kereskedőket – mondta Várkonyi Gábor az LA Pénztárgép Kft. ügyvezetője. Van, hogy napi ezret is eladnak, a gépek „megszemélyesítése" néhány percig tart. A ma működő 85 ezerből egyelőre pár ezer a CashCube márkájú gép, de Várkonyi szerint pár napon belül elérik a tíz százalékos piaci részt, ami azt jelenti, hogy 8-10 ezer gépük működik majd a kereskedőknél. Az átállási folyamat végére pedig a céljuk 35-40 ezer működő gép.
Temesfői Zsolt, a pénztárgép központi egységét fejlesztő Tekinvest Holding vezetője szerint még az utolsó pillanatban is érdemes volt belevágni ebbe az üzletbe. A gép, amely  teljes egészében magyar fejlesztésű, a nemzetközi piacon is versenyképes, így arra számítanak, hogy komoly mennyiséget tudnak majd exportálni. A kasszákat kezdetben a Mobil Adat Kft. sim chipjeivel, azaz az általuk kínált adatátviteli szolgáltatással kínálták, de mára a Telekom is stratégiai partnerük lett, a most raktárakban álló gépeken a T matrica látható.
Öt országból érdeklődtek már a modern kinézetű gépek iránt a fejlesztő cégnél. Csehországból, Szlovákiából, Görögországból, Németországból és Spanyolországból már van érdeklődés, de a gyáravatón a beszélgetésekben elhangzott: a NAV-nál egymás kezébe adják a kilincset a folyamatosan érkező delegációk: sok ország figyeli ezt a projektet. Egyre több államban jönnek ugyanis rá, hogy az online rendszer a versenyt egészségesebbé teszi, mert a becsületesebben adózó kereskedőket nem éri hátrány azért, mert mások nagymértékben csalnak adót. Az EU országok adóügyi vezetői is látják, hogy a Magyarországon is bevezetett rendszer komolyan befolyásolja az adómorált. Az üzemavató meghívott vendégei egy számot emlegettek az asztalok mellett: állítólag már 170 milliárd extra adóbevételt hozott a pénztárgépek NAV-bekötése. Hogy ez igaz-e, az csak később derül ki, de könnyen lehet, hogy ez a szám azért túlzó: a pénztárgéprendelet előkészítésekor a tárca ugyanis cirka 90 milliárd extra bevétellel kalkulált.

 A kérdés persze még mindig az, hogy online kassza ide vagy oda, beütik-e az alkalmazottak az eladott tételeket? Temesfői Zsolt és Várkonyi Gábor szerint is be: ennek oka, hogy az online rendszerek nem csak a NAVnak tudnak adatot szolgáltatni, hanem a tulajdonosoknak is. Csak szoftver kérdése ugyanis, hogy akár egy tableten, percre pontosan lássa a tulajdonos a forgalmat, a készleteket, különböző olyan kimutatásokat kérjen le, amely nem csak abban segít, hogy kontrollálja az alkalmazottait, hanem az üzleti döntések meghozatalában is támogatja akár a legkisebb bolt tulajdonosát is. Vagyis, szerintük maga a kereskedő lesz az, aki rászorítja az embereit és saját magát a folyamatos nyugtaadásra. (A kétkedők szerint mindaddig, amíg előtte is nyilvánvalóvá nem válik, hogy így nem tud megélni...)

 Már javában zajlott a NAV-hoz bekötött pénztárgépek értékesítése, amikor a tavaly ilyenkor alapított, LA Pénztárgép Kft. saját gép tervezésébe fogott. A teljesen magyar online kassza gyártása ma indult a cég budaörsi összeszerelő üzemében, a gyártáshoz több százmillió forint hitelt adott a Gránit Bank, amelyben tavaly nyáron szerzett 49 százalékos tulajdonrészt az állam.

Az összeszerelő üzemben 2-400 embernek adnak munkát. A termelés beindítását és a raktárkészlet felhalmozását több százmillió forintos hitellel segítette a Gránit Bank, amely Siklós Jenő vezérigazgató-helyettes szerint a döntés meghozatalakor figyelembe vette, hogy ez egy magyar fejlesztés. Sokkal jobban megismerték a projektet, rugalmasabb feltételeket alakítottak ki, de  nem vállaltak extra-kockázatot.
Az ezer négyzetméteres üzemben naponta 800-1200 pénztárgépet szerelnek össze, a cég jelenleg több ezres raktárkészlettel rendelkezik, így folyamatosan ki tudják szolgálni a kereskedőket – mondta Várkonyi Gábor az LA Pénztárgép Kft. ügyvezetője. Van, hogy napi ezret is eladnak, a gépek „megszemélyesítése" néhány percig tart. A ma működő 85 ezerből egyelőre pár ezer a CashCube márkájú gép, de Várkonyi szerint pár napon belül elérik a tíz százalékos piaci részt, ami azt jelenti, hogy 8-10 ezer gépük működik majd a kereskedőknél. Az átállási folyamat végére pedig a céljuk 35-40 ezer működő gép.
Temesfői Zsolt, a pénztárgép központi egységét fejlesztő Tekinvest Holding vezetője szerint még az utolsó pillanatban is érdemes volt belevágni ebbe az üzletbe. A gép, amely  teljes egészében magyar fejlesztésű, a nemzetközi piacon is versenyképes, így arra számítanak, hogy komoly mennyiséget tudnak majd exportálni. A kasszákat kezdetben a Mobil Adat Kft. sim chipjeivel, azaz az általuk kínált adatátviteli szolgáltatással kínálták, de mára a Telekom is stratégiai partnerük lett, a most raktárakban álló gépeken a T matrica látható.
Öt országból érdeklődtek már a modern kinézetű gépek iránt a fejlesztő cégnél. Csehországból, Szlovákiából, Görögországból, Németországból és Spanyolországból már van érdeklődés, de a gyáravatón a beszélgetésekben elhangzott: a NAV-nál egymás kezébe adják a kilincset a folyamatosan érkező delegációk: sok ország figyeli ezt a projektet. Egyre több államban jönnek ugyanis rá, hogy az online rendszer a versenyt egészségesebbé teszi, mert a becsületesebben adózó kereskedőket nem éri hátrány azért, mert mások nagymértékben csalnak adót. Az EU országok adóügyi vezetői is látják, hogy a Magyarországon is bevezetett rendszer komolyan befolyásolja az adómorált. Az üzemavató meghívott vendégei egy számot emlegettek az asztalok mellett: állítólag már 170 milliárd extra adóbevételt hozott a pénztárgépek NAV-bekötése. Hogy ez igaz-e, az csak később derül ki, de könnyen lehet, hogy ez a szám azért túlzó: a pénztárgéprendelet előkészítésekor a tárca ugyanis cirka 90 milliárd extra bevétellel kalkulált.
A kérdés persze még mindig az, hogy online kassza ide vagy oda, beütik-e az alkalmazottak az eladott tételeket? Temesfői Zsolt és Várkonyi Gábor szerint is be: ennek oka, hogy az online rendszerek nem csak a NAVnak tudnak adatot szolgáltatni, hanem a tulajdonosoknak is. Csak szoftver kérdése ugyanis, hogy akár egy tableten, percre pontosan lássa a tulajdonos a forgalmat, a készleteket, különböző olyan kimutatásokat kérjen le, amely nem csak abban segít, hogy kontrollálja az alkalmazottait, hanem az üzleti döntések meghozatalában is támogatja akár a legkisebb bolt tulajdonosát is. Vagyis, szerintük maga a kereskedő lesz az, aki rászorítja az embereit és saját magát a folyamatos nyugtaadásra. (A kétkedők szerint mindaddig, amíg előtte is nyilvánvalóvá nem válik, hogy így nem tud megélni...)
Várkonyi Gábor elmondta: ezt a kasszát eleve úgy tervezték, hogy tetszőleges külső eszköz legyen csatlakoztatható, míg a partnereik különböző adatlekérésen alapuló szoftveres szolgáltatásokat fejleszthetnek  a gépekhez.