Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója pénteken a köztévében arról beszélt: évi 2-3 százalékkal csökkenhet a devizaadósság aránya, így öt év alatt nagyjából 20 százalékra apad, és mintegy húsz év alatt ki is vezethető a rendszerből, ha az esedékes lejáratokat Magyarország forintból tudja törleszteni.

Két típusú devizaforrás most is rendelkezésre áll, a letelepedési államkötvény, illetve a lakosság számára kibocsátott prémium euró államkötvény (PEMÁK); s az idén lejáró 2,3 milliárd euróból mintegy 500 milliót ebből finanszírozni lehet – tette hozzá.

A lakosság, a külföldi befektetőktől eltérően, stabil bázist jelent, nem különösebben ingadozik a tekintetben, hogy vásárol vagy nem vásárol állampapírt – mondta.

Barcza György a jövőre nézve nem zárta ki az állampapírhozamok emelkedésének lehetőségét, és emlékeztetett arra, hogy februárban 0,25 százalékponttal emelték a lakossági állampapírok hozamát. Mint elmagyarázta, elsősorban azért, mert egy pszichés hatást láttak: azt, hogy a 2,75 százalékos kamatszint nem elég vonzó a lakosságnak, s úgy tűnt, hogy ha 3-sal kezdődik a hozam, az már kelendőbbé teszi a kötvényt.

Úgy látszik, nagyon gyorsan csökkentek a kamatok, és a jelek szerint a lakosságnak kell még egy kis idő, amíg megszokja, hogy ha az infláció nulla vagy negatív, akkor egy 3 százalékos kamat is tisztes reálhozamot, tehát valódi vagyongyarapodást jelent – mondta Barcza György.