Ömlik be az áram, de nem baj
Miközben 1991 és 2011 között a belföldi termelést 10-20 százalékkal haladták meg az igények, az olló azóta több mint 30 százalékra nyílt. A hiányt külföldről, elsősorban Szlovákia és Ukrajna felől pótoljuk. A behozatal a 2013-as 28 százalékról 31 százalékra nőtt.
A hazai erőművek beépített teljesítőképessége ugyan még nagyobb a fogyasztásnál, de a különbség egyre szűkül. A hazai áramtermelők jó része tehát ideje nagy részében áll. A legnagyobb egység, a paksi atomerőmű tavaly 89, míg a második, széntüzelésű mátrai 74 százalékos kihasználtsággal működött. Köröttük viszont síri csend. A harmadik legnagyobb, a Dunamenti 13 százalékról kettőre esett vissza, a csepeli 26 százalék után 12-re állt be. A budapesti, ajkai vagy az állami oroszlányi erőmű egységei 30-40 százalék között állnak, míg a pécsi 46-ról 56, az E.ON legújabb gönyűi gázerőműve pedig 7-ről 18 százalékra javított.
Egy emelkedő igényeket feltételező Mavir-ábra szerint a ma ismert tervek alapján 2030-ban üzemelő erőműveknél még mintegy másfélszer többre lesz szükség.
A nagyarányú árambehozatal önmagában nem gond, az a térségi piac működéséből fakad: az Orbán-kormány vélhető szándékainak megfelelően így jut el a lehető legolcsóbb áram a fogyasztókhoz – véli Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője. A magyar erőművek nem azért drágák, mert elavultak, sőt: a közelmúltban épült gázalapú egységek azért állnak szinte egész évben, mert a viszonylag magas gázár miatt túl drágán termelnek – fejtette ki.
A piacon a legolcsóbbak az üzemanyagköltség nélküli, államilag támogatott megújulók: egy-egy fényesebb napon az egész kontinenst elönti a német napelemek árama. Utána következnek az atomos és szenes egységek: a Magyarországra érkező olcsó áramot főként régi lengyel és ukrán szénerőművek termelhetik. Felsmann Balázs szerint, ha a kormány növelni szeretné a hazai áramtermelés arányát, akkor – az energiahatékonyság mellett – elsősorban a megújulókat kellene támogatnia. Igaz, ez áremelkedéshez vezethet, ami ütközhet a rezsicsökkentési szándékokkal. Évtizedek múlva ugyan a kabinet szerint az új paksi blokkok termelnék az olcsó áramot, ám Felsmannék kutatóintézete szerint ez a várakozás nem megalapozott. (M. I.)
Kedden ajánlatot adott be a Főgáz a Tigáz 1,2 millió, egyetemes szolgáltatásba tartozó ügyfelének jövőbeni ellátására – tájékoztatott a társaság tulajdonosi jogait gyakorló ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató. A szakhivatal közlése szerint a határidőig egyedül a Főgáz jelentkezett. Korábban a Tigázhoz hasonlóan az E.ON, a GDF Suez és a Magyar Telekom is visszaadta a lakosság ellátási jogát, ami rendre szintén a Főgázhoz kerül. Így jövőre már az összes, 3,3 millió lakossági és velük egy körbe tartozó kis céges fogyasztót a Főgáz láthatja el gázzal. Az átadás-átvételi folyamatban nem várható rendkívüli óraleolvasás, a mérőállást diktálással egyeztetik.
